Száz éve született és tíz éve halt meg Szabó Magda (Debrecen, 1917. október 5. – Kerepes, 2007. november 19.) Baumgarten-, Kossuth-, József Attila-, Déry Tibor- és Prima Primissima-díjas író, költő, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. Az egyik legtöbbet fordított magyar íróként regényei számos országban és nyelven megjelentek. A kettős évforduló alkalmából a Heves Városi Könyvtár különféle rendezvényekkel, versenyekkel, kvízjátékokkal és könyvajánlókkal emlékezik.
Az első kvíz már meg is található a könyvtár facebook oldalán, melynek megfejtése fordulónként, vagy a játék végén egyben is beküldhető. A megoldásokat a vkheves@gmail.com e-mail címre várják könyvtárosaink.
Szabó Magda szülővárosában, a mostani Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumában (akkor Dóczi Leánynevelő Intézet) tanult, itt érettségizett 1935-ben; 1940-ben a Debreceni Egyetemen kapott latin–magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát. A helyi Református Leányiskolában, majd Hódmezővásárhelyen tanított 1945-ig, amikor a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa lett. Az 1940-es években rövid ideig Páhi (Bács-Kiskun megye) községben is tanított. 1949-ben megkapta a Baumgarten-díjat, de még azon a napon visszavonták tőle, és állásából is elbocsátották; egészen 1958-ig nem publikálhatott. Ebben az időben a Horváth Mihály téri Gyakorló Általános Iskola (a mai Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium egyik elődintézménye) tanáraként dolgozott.
Az eredetileg költőként induló Szabó Magda 1958 után már regény- és drámaíróként tért vissza. A Freskó és Az őz című regények hozták meg számára az országos ismertséget. Ettől fogva szabadfoglalkozású íróként élt. Számos önéletrajzi ihletésű regényt írt, az Ókút, a Régimódi történet és a Für Elise saját és szülei gyermekkorát, valamint a 20. század elejének Debrecenjét mutatja be. Sok írása foglalkozik női sorsokkal és kapcsolataikkal, például a Danaida vagy a Pilátus. Leghíresebb meseregénye a Tündér Lala, ifjúsági műve pedig az 1978-ban megfilmesített Abigél.
1985 és 1990 között a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka és zsinati világi alelnöke volt. 1992-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja és az irodalmi osztály rendes tagja lett.
1947-ben kötött házasságot Szobotka Tibor íróval, akinek alakját Megmaradt Szobotkának című könyvében idézte fel. A férj halála után, Szabó Magda lett hagyatékának gondozója.
Az egyik legtöbbet fordított magyar íróként regényei számos országban és nyelven megjelentek. Alapító tagja a Digitális Irodalmi Akadémiának. Kilencvenedik születésnapján rengetegen ünnepelték, szülővárosában könyvesboltot neveztek el róla. Szabó Magdát 90 éves korában, olvasás közben érte a halál.
Forrás: wikipédia