Csúcsra emelkedett a beruházási kedv az agráriumban, a gazdák 83 százaléka válaszolta azt, hogy fejlesztene a következő egy évben, a Takarék Agrárhangulati Index pedig negyedév alatt 9,54-ről 12,89 pontra emelkedett – adta hírül a Takarékbank.
A gazdálkodási környezet javulására számít a mezőgazdasági vállalkozások döntéshozóinak többsége a következő 12 hónapban. Ez derült ki a Takarék-csoport második alkalommal ismertetett Takarék agrárhangulati indexéből. A jövedelmezőséget az agrárüzemek döntéshozóinak 33 százaléka javulónak tartotta, 16 százalékuk romlásra, míg 51 százalék változatlanságra számít.
Az agrárium szereplőinek véleményét, várakozásaikat tükröző index értéke 12,89 pont volt, szemben a negyedévvel ezelőtti 9,54 ponttal. A mezőgazdasági vállalkozások döntéshozói között közel 13 százalékponttal többen vannak azok, akik javulást várnak gazdasági környezetükben, mint azok, akik romlásra számítanak. A döntéshozók javuló mértékben, de óvatosan optimisták. Ami a jövedelmezőséget illeti, a válaszadók 51 százaléka számít idén változatlanságra, míg 33 százalékuk javulást, 16 százalékuk pedig romlást valószínűsít.
Az agrárvállalkozásokat erőteljes beruházási szándék jellemzi: a válaszadók mintegy 83 százaléka ruházna be a következő egy évben. A felmérésben részt vevők több mint fele, 56 százaléka technikai fejlesztést, 45 százaléka az üzemméret növelését, 24 százaléka pedig a termelés technológiai színvonalának fejlesztését fontolgatja.
Összességében a válaszadók 76 százaléka gazdálkodása fejlesztésében, 22 százaléka a szinten tartásában, 2 százaléka pedig visszafejlesztésében gondolkodik. Az állattartók beruházási kedve továbbra is magasabb, mint a növénytermesztőké, ami részben a pályázatok motiváló hatására utal.
A beruházásban gondolkodó agrárvállalkozások 55 százaléka tervez önerőt, 31 százaléka támogatást, 48 százaléka pedig hitelt igénybe venni. Az összes válaszadó közel egynegyede (24 százalék) mindhárom forrásból tervezi a finanszírozást. A megkérdezettek 25 százaléka csak önerőből, 1 százalékuk csak támogatásból fizetné a beruházást, míg a kizárólag hitelből fejlesztők aránya mindössze 0,4 százalék. Háromból két forrás felhasználását tervezi 32 százalékuk. A fennmaradó 17 százalék viszont nem számol beruházással.
Forrás: napi.hu
