A FIZETÉSEMELÉST, A GYERMEKNEVELÉST, A VÁLLALKOZÁST ÉS A FOGYASZTÓKAT IS SEGÍTIK AZ ÚJ PASSZUSOK.
Január elsején, vagyis tegnap több ponton is érdemben módosult a hazai adórendszer. A szabályváltoztatások nyomán akár az is kijelenthető, hogy 2017 a köztehercsökkentés évének számít. Egyes intézkedések a cégeknek, mások a magánszemélyeknek kedveznek.
A legnagyobb horderejű módosításnak egyértelműen a munkáltatói járulékok – hivatalos nevén a szociális hozzájárulási adó – mérséklése nevezhető. A kormány az óesztendő végén többéves bérmegállapodást kötött a munkaadók és az alkalmazottak képviselőivel, ennek értelmében a minimálbér 15 százalékkal, a garantált bérminimum pedig 25 százalékkal emelkedett most, amiért cserébe az állam öt százalékponttal mérsékelte a munkáltatók terhét. Az intézkedés több száz milliárdos tehercsökkentéssel ér fel, hatalmas kieséssel azonban feltehetően nem kell számolnia a közkasszának, a jelentős béremelés ugyanis bőven növelheti az államhoz érkező tételek nagyságát. A fogyasztók újabb összegeket költhetnek el a boltokban, ami a forgalmi és a jövedéki adó bevételi számait lökheti feljebb, de a nagyobb bérek után be kell majd fizetni a személyi jövedelemadót és természetesen a járulékokat is. A fizetésemeléssel egybekötött járulékcsökkentés több – egymással egyébként szorosan összefüggő – társadalmi, gazdasági célt is szolgálhat. A hazai életszínvonal növelése például ugyanúgy fontos lehet, mint az értékes munkaerő elvándorlásának megfékezése.
A társasági adó előírásainak átalakításakor inkább a versenyképesség szempontját tartotta szem előtt a kormányzat. Az év első napja óta ez az adónem is csak egy kulcsot ismer: a korábbi 19 és 10 százalékos mérték már a múlté, az elvonás egységesen kilenc százalék. Mindeközben a kétszeresére nőtt a kisadózó vállalkozások, vagyis a katások bevételi értékhatára, így immár 12 millió forintos éves összegnél is választható a térség legegyszerűbb adófajtája. Szélesebbre nyílt a kisvállalati adó, azaz a kiva kapuja is, s megemlíthető még az az új szabály, amely adókedvezményt kínál a befektetőknek, ha új, innovatív megoldásokat kialakító vállalkozásokba invesztálnak. A nemzetgazdasági tárcánál azt remélik, hogy ezzel az adómódszerrel 40-60 milliárd forintnyi tőkéhez is juthatnak a hazai, reményteli gazdasági szereplők.
A lakosság szempontjából két adóváltozást lehet igazán fontosnak nevezni, az egyik az általános forgalmi adót (áfa) érintette, a másik a személyi jövedelemadónál (szja) hoz sokaknak könnyebbséget. A kormányzat az elmúlt tíz év legnagyobb áfacsökkentésének nevezte, hogy január elején öt százalékra esett a baromfihús, a tojás és a friss tej adója. Ezekkel a változtatásokkal 35 milliárd forint maradhat az érintetteknél. Eközben 18 százalékra mérséklődött az internetszolgáltatás és az éttermi étkezés áfája, ami további húszmilliárdos bevételkiesést jelenthet az államnak, és ugyanekkora megtakarítást a fogyasztóknak, a kereskedőknek. Eközben a két gyermeket nevelők családi adókedvezményének növelése 20-25 milliárd forintot hagyhat megközelítőleg négyszázezer családnál, a módosítás nyomán a havi adókedvezmény ötezer forinttal emelkedett. Az áfa és az szja szabályainak módosítása összesen nyolcvanmilliárdos teherenyhítést jelent.
A munkavállalók szempontjából szintén fontos újítás, hogy idén több mint négymillió munkavállaló kaphat a kafetéria részeként – kedvezményes adózás mellett – százezer forintot készpénzben. A közszféra alkalmazottjainak ezenfelül 100 ezer forintot, a magánszféra dolgozóinak pedig 350 ezer forintot utalhat Szép-kártyára a munkáltató.
Megemlíthető az is, hogy idén már senkinek nem kell a hatszázalékos egészségügyi hozzájárulást kifizetnie a kamatjövedelme, valamint a tartós befektetési szerződés három éven belüli megszakítása esetén a lekötési hozama után. A szakminisztérium számításai szerint ezzel hárommilliárd forint maradhat a lakosságnál.
Forrás: magyaridok.hu
