Új korszak nyílik meg az európai külkereskedelemben. Évek óta húzódó vita után május 1-je péntektől ugyanis ideiglenesen hatályba lép a Mercosur-egyezmény, amely szerint egyes dél-amerikai országok termékei minden korábbinál könnyebben juthatnak be a közös piacra. A megállapodás életbe lépése egyszerre ígér exportlehetőségeket és hozhat komoly piaci sokkot, miközben az európai gazdák versenyhátrányba kerülhetnek az olcsóbb, lazábban szabályozott importtal szemben.
Az EU és a dél-amerikai egyezményét még nem fogadta el az Európai Parlament és nem döntött róla az Európai Bíróság sem – Ursula von der Leyen gyakorlatilag megkerülte a parlamenti jóváhagyást. Szakértők szerint az Európai Bizottság döntése alapjaiban rendezheti át az agrárpiacot.
Hiába több tízezer gazda tiltakozása, hiába az Európai Parlament ellenállása, pénteken ideiglenesen életbe lépett a sokat vitatott Mercosur-megállapodás. A dél-amerikai országok termékei mostantól könnyebben juthatnak be az európai közös piacra.
Az olcsóbb termelés és a lazább szabályozási környezet miatt a többi közt a marhahús vagy a kukorica eladása komoly problémát okozhat az európai gazdák számára. Ursula von der Leyen és az Európai Bizottság vezetése ennek ellenére azt állította, hogy az egyezmény előnyei már most is valósak és láthatók.
Hosszú politikai alkuk, elhúzódó ratifikációs viták és több tagállam ellenállása után május 1-jén ideiglenesen hatályba lép az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás. Az EU és a Mercosur országok–Brazília, Argentína, Paraguay, Uruguay – közötti úgynevezett Mercosur-egyezmény a világ egyik legnagyobb kereskedelmi övezetét hozza létre, többszázmillió fogyasztóval.
Az ideiglenes alkalmazás május 1-jétől azon Mercosur-országok esetében lép életbe az Európai Unió és a dél-amerikai közöspiac között, amelyek már lezárták ratifikációs eljárásukat és erről március végéig értesítették az EU-t. Argentína, Brazília és Uruguay már megtette ezt a lépést, Paraguay pedig nemrég ratifikálta a megállapodást, és várhatóan rövidesen megküldi hivatalos értesítését.
Mint írták: péntektől az uniós mezőgazdasági és agrár-élelmiszeripari termelők alacsonyabb vagy megszűnő vámokat tapasztalnak majd, ami versenyképesebbé teszi a termékeiket a Mercosur-országokban. Brüsszel várakozásai szerint a megállapodás várhatóan duplájára növeli a régióba irányuló uniós agrár-élelmiszeripari exportot, és péntektől hatályba is lépnek az első vámkontingensek és vámcsökkentések.
A Mercosur-megállapodás egyszerre nyit tehát hatalmas piacokat és hoz komoly kockázatokat, különösen a magyar mezőgazdaság számára, amely egyre erősebb félelmekkel figyeli az olcsó import és a tisztességtelen verseny hatásait. A támogatók szerint ez történelmi lehetőség az európai ipar számára, a kritikusok viszont kezdettől fogva arra figyelmeztetnek: az alku egyik legnagyobb vesztese az agrárium lehet, hiszen az európai gazdákra szigorú szabályok vonatkoznak, miközben harmadik országokból ezeknél jóval lazább feltételek mellett előállított termékek érkeznek az uniós piacra.
Milyen intézkedéseket takar pontosan a Mercosur-egyezmény?
A megállapodás lényege, hogy:
csökkenti vagy eltörli a vámokat a két térség között, megkönnyíti az áruk, szolgáltatások és befektetések áramlását, új piacokat nyit az európai – köztük magyar – ipari cégeknek, ugyanakkor nagyobb hozzáférést ad az EU piacához a dél-amerikai mezőgazdasági termékeknek.
Ez utóbbi az, ami a legnagyobb vitát váltja ki Európában, így Magyarországon is. De mit is jelent ez a magyaroknak és a hazai mezőgazdaságnak?
- Olcsó import nyomhatja le az árakat: a dél-amerikai húsok, szója és cukor nagyobb mennyiségben érkezhetnek az EU-ba, ami árversenyt indít el, és lefelé nyomhatja a felvásárlási árakat.
- Versenyhátrány a gazdáknak: a Mercosur-országok termelőire sokszor nem vonatkoznak olyan szigorú környezetvédelmi és állatjóléti szabályok, mint az EU-ban, így olcsóbban tudnak termelni.
- Különösen érintett ágazatok Magyarországon: a hazai szakértők szerint a baromfi-, méz- és etanolágazat lehet a leginkább kitett a versenynek.
- Bevételkiesés és megélhetési kockázat: az árverseny miatt egyes gazdaságok jövedelmezősége romolhat, szélsőséges esetben gazdaságok megszűnése sem kizárt.
- Élelmiszer-biztonsági és minőségi aggályok: kritikusok szerint a különböző szabályozási szintek miatt felmerül, hogy nem azonos minőségi feltételek mellett előállított termékek kerülnek az európai piacra.
Az egyezmény egyik legnagyobb ellentmondása, hogy miközben az ipar nyertese lehet a nyitásnak, az agrárium jelentős része veszíthet.
A magyar gazdaság szempontjából ez különösen érzékeny kérdés, hiszen az exportorientált ipar és a vidéki megélhetést biztosító mezőgazdaság érdekei most élesen szembe kerülhetnek.
Brüsszel csütörtöki közleményében ugyanakkor teljes körű védelmet ígér az uniós országok érzékeny ágazatai számára. Mint írják: életbe lépnek a megfelelőségértékelésre, a címkézésre és a nemzetközi szabványok betartására vonatkozó szabályok, miközben ezen a területen példátlan védelmi mechanizmust és szigorított ellenőrzéseket vezetnek be. Ennek részeként egyebek mellet 344 európai földrajzi jelzés – például a Parmigiano Reggiano és a Bordeaux – péntektől jogi védelemben részesül a Mercosur-országokban, ami megakadályozza a védett termékek utánzását az egyre növekvő fogyasztói piacon.
Szakértők szerint a következő időszak kulcskérdése az lesz, hogy a megállapodás valóban kiegyensúlyozott előnyöket hoz-e, vagy beigazolódnak a félelmek, és az európai gazdák – köztük a magyar termelők – fizetik meg a nyitás árát.
Forrás: magyarnemzet.hu
