A Magyar Kultúra Napja alkalmából különleges helytörténeti előadáson és bemutatón vehettek részt az érdeklődők január 23-án a hevesi Művelődési Központban. A “Jeles mesterek, tisztes iparosok Heves múltjában” című program vetítéssel és ritkán látható tárgyak bemutatásával idézte fel a város iparos hagyományait.
A rendezvény “A kultúra összeköt” – Magyar Kultúra Napja című videó vetítésével vette kezdetét. Ennek részeként a Nemzeti Művelődési Intézet 250 darab nemzeti színű karszalagot biztosított a Művelődési Központnak, melyeket a látogatók egymás csuklójára köthettek.
A vetítést követően a jelenlévőket Balogh Margó, a HMKK főigazgatója köszöntötte. Az előadást és a kapcsolódó tárlatvezetést Gy. Gömöri Ilona főmuzeológus tartotta, aki a helyi mesterségek történetén keresztül mutatta be Heves gazdag múltját. A résztvevők átfogó képet kaphattak azokról a mesterekről és iparosokról, akik munkájukkal hosszú időn át meghatározták a település mindennapjait.
“Isten áldja a tisztes ipart!” Ezzel a hagyományos iparos-jelmondattal kezdődött az előadás, kiemelve, hogy elődeink, köztük a helyi iparosmesterek tudása, tisztes munkája is része városunk mai kultúrájának. A hevesi iparosságnak kiemelkedően rangos szerepe volt a helyi művelődésben, az egyesületi életben, igénye volt a kultúrára, mely mintegy száz év távlatából is megbecsülést érdemel.
Magyarországon először 1828-ban írták össze az iparosokat. Hevesen ekkor 31 mester dolgozott: 5 szűcs, 5 takács, 4 kovács, 4 szabó, 3 csizmadia, 3 kőműves, 2 lakatos, 2 ács, 1-1 asztalos, kerékgyártó, mészáros, szíjgyártó, akik kielégítették a mezővárosi igényeket.
1832-ben Heves vásártartási jogot kapott évi négy országos vásárra, mely fellendítette a helyi kereskedelmet. Elősegítette a kézműves iparosok letelepedését az is, hogy a helybeli nemesi birtokokon szükség volt kovácsokra, kerékgyártókra, kádárokra, asztalosokra. Ebből az időszakból már tudunk a tevékenységükről a fennmaradt közbirtokossági iratok nyugtáiból.
A század második felétől nagy léptekkel haladt előre Heves fejlődése. A kiegyezés után járási székhely lett, ez a rang pedig magával hozta a polgári réteg megjelenését, így a letelepedő mesteremberek fizetőképes keresletre találtak.
Az 1900-as évek elejére az iparos réteg megerősödött, 209 önálló iparosról tudunk, így a segédekkel együtt több mint 400 ember számára jelentett megélhetést az ipar. Az utánpótlás nevelésére Iparostanonc iskolát nyitottak. 1908-ban megalapították az Ipartestületet 150 fővel. A szervezet 1929-ben Járási Ipartestületté alakult, a taglétszám 530 főre emelkedett.
Az 1900-tól 1945-ig terjedő időszakban háromszorosára nőtt a helyi iparosok száma. A szakmák száma 48-ra bővült.
1945-ben a kitelepítés alatt a műhelyek nagy része megsemmisült. Az új politikai rendszerben szövetkezeti keretek között dolgozhattak tovább, ahová szerszámaikat, gépeiket be kellett vinniük. 1949-től sorra alakultak a Kisipari Termeltető Szövetkezetek minden szakmában, és a KTSZ telephelyén együtt dolgoztak a különböző szakmák.
Később a szövetkezetek nagy része megszűnt. Sokan arra kényszerültek, hogy elhagyják a pályát. Az iparengedélyek mintegy 70 %-át visszaadták.A történeti áttekintés után a különböző szakmák jeles azon jeles képviselőinek munkásságát ismertette az előadó, akiknek tárgyi vagy írásos dokumentumuk, fotójuk került a Helytörténeti Gyűjtemény anyagába:
Bencsik László és Gyarmati Sándor kovácsok, Nagy József lakatos, Kertész Imre bádogos, Mezei András, Kozma Jenő, Kozma József, Pászthy Gyula, Pászthy József asztalosok, Kalbantner Pál és Kalbantner Géza kádárok, Ábri János, Bóta Kálmán, Gál Gyula kötélgyártók, Fodor Sándor kalapos, Szedlák Ferenc szabó és sapkás, Sinkovics Istvánné és Varga Györgyné varrónők, Smidelik József és Stander György szűcsök, Vígh Lajos, Veres Antal és Országh Benedek cipészek, Kelemen Jenő fazekas, Kirják Béla fodrász, Fodrász Szövetezet, Gacsó Endre órás, Petróczky László hangszerkészítő, Törő László mészáros és hentes, Velkey Istvánné mézeskalácsos.
Az esemény különlegességeként a közönség megtekinthette a hajdani mesterek ritkán látható iparos munkáit is. Ezeket a tárgyakat a HMKK Helytörténeti Gyűjtemény őrzi, melyekkel a bemutató során közelebb hozták a múlt kézzelfogható emlékeit a résztvevők számára.
A Magyar Kultúra Napjához kapcsolódva számos érdeklődő vett részt a helytörténeti programon. A használati tárgyakból kiállítás is nyílik majd a Művelődési Központ aulájában, mely február 8-ig lesz megtekinthető.
Fotó: Hevesi Hírportál/Jakab Tibor
