Meghatározott (környezetre jelentős kihatással járó) tevékenységek, fejlesztések megkezdése előtt a környezetvédelmi engedély megszerzéséhez környezeti hatásvizsgálati eljárást kell lefolytatni, amely megkezdéséhez a környezeti hatástanulmányt kell benyújtani a környezetvédelmi hatóságnak.

A környezeti hatásvizsgálat alapján készülő környezeti hatástanulmányban vizsgálni szükséges a tervezett tevékenység nélküli alapállapotot és a rendelkezésre álló műszaki tervek figyelembe vételével számítani, becsülni szükséges a tevékenység várható környezeti hatásait az építés, üzemeltetés és a felhagyás időszakában. A környezeti hatástanulmány fontos része a környezetterhelés hatásterületének a meghatározása. A korábbi jogszabályi környezetben részletes környezeti hatástanulmány kifejezést használták a környezeti hatástanulmány megnevezés helyett.

Környezeti hatástanulmány tartalmi követelményei

A környezeti hatástanulmány általános tartalmi követelményeit a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 6. számú melléklete tartalmazza. A környezeti hatástanulmány tartalmi követelményei röviden:

• előzmények összefoglalása:
  • a felügyelőség és a szakhatóságok állásfoglalásai, a nyilvánosság észrevételei az előzetes vizsgálatban, vagy a felügyelőség véleménye és a közigazgatási szervek, valamint a nyilvánosság észrevételei az előzetes konzultációban;
  • a környezeti hatástanulmány kidolgozásának menete;
  • a környezethasználó által korábban számba vett fő változatok és azoknak a fő környezeti hatásai;
• a tervezett tevékenység számba vett változatainak részletes leírása:
  • az előzetes vizsgálati vagy az előzetes konzultációhoz benyújtott dokumentáció szerinti alapadatok;
  • az egyes hatótényezők részletezése:
    • a hatótényező jellege, nagysága, időbeli változása, térbeli kiterjedése;
    • a hatótényező a tevékenység mely szakaszában jelenik meg;
  • az esetlegesen környezetterhelést okozó balesetek, meghibásodások lehetőségei, az ebből származó hatótényezők;
• a hatásfolyamatok és a hatásterületek leírása:
  • a hatótényezők kiváltotta hatásfolyamatok leírása:
    • környezeti elemenként külön-külön;
    • környezeti rendszerként összességükben is elemezni kell;
  • a hatásterületek kiterjedésének meghatározása és térképi ábrázolása;
  • a hatásterületnek a tevékenység megvalósítása nélkül fennálló környezeti állapotát is le kell írni;
• a várható környezeti hatások becslése és értékelése:
  • a bekövetkező környezeti állapotváltozások jellemzése az érintett környezeti elemek és rendszerek szerint;
  • ha a környezetállapot változása a lakosság egészségi állapotának kedvezőtlen megváltozását okozhatja, akkor a környezet-egészségügyi hatások ismertetni kell;
  • a környezet állapotának változása miatt várható közvetlen gazdasági és társadalmi következmények becslése;
• ha a nemzetközi környezeti hatásvizsgálati eljárás megindult, akkor külön fejezetben összefüggően kell ismertetni az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatát;
• környezetvédelmi intézkedések:
  • a lehetséges igénybevettséget, szennyezettséget és károsítást megelőző, csökkentő, kompenzáló, illetve elhárító intézkedések meghatározása;
  • a környezetet érő hatások mérésének, elemzésének módja a tevékenység folytatása során;
  • az utóellenőrzés módja a tevékenység felhagyását követően;
• egyéb adatok:
  • a környezeti hatástanulmány összeállításához felhasznált adatok forrása, az alkalmazott módszerek, azok korlátai és alkalmazási körülményei, az előrejelzések érvényességi határai (valószínűsége), a tanulmány összeállításához szükséges információkkal kapcsolatban felmerült nehézségek, bizonytalanságok;
  • a felhasznált tanulmányok listája, a tanulmányokhoz való hozzáférés módja;
  • azoknak az adatoknak a megjelölése, amelyek törvény értelmében állam- vagy szolgálati titoknak minősülnek, vagy a környezethasználó szerint üzleti titkot képeznek;
  • annak jelzése, hogy a környezeti hatástanulmány mely részeire vonatkoznak a szellemi alkotás védelméhez fűződő jogok;
• közérthető összefoglaló.

Környezeti hatástanulmány készítése

A környezeti hatástanulmány egyes részeit a tartalmi követelményeknek megfelelő részszakterületeken – a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály alapján – szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő készíti el. A környezeti hatástanulmány készítése során több szakterületnek szükséges egymás mellett dolgoznia úgy, hogy az egyes szakterületek által használt bemenő és kimenő adatai folyamatosan változnak és nagy mennyiségű adatot szükséges feldolgozni. A környezeti hatástanulmány készítése hosszú, több (általában 1-3) hónapot igénybe vevő folyamat. Az elkészített környezeti hatástanulmány értékelésére az illetékes felügyelőségnek (nettó) három hónap áll rendelkezésére.