Szent-Györgyi Albert pontosan tudta, hogy mire van szükségük az embereknek ahhoz, hogy jó egészségnek örvendjenek. Szerencsénkre, pontosan dokumentálta is ezeket a tényeket, és neki köszönhetően tudjuk, hogy a bioflavonoidok a természet csodái. Ő fedezte fel ezeket a hasonló felépítésű antioxidánsokat 1936-ban, melyeket P-vitaminnak nevezett el.
Rájött, hogy ezek az anyagok védik az oxidációtól a C-vitamint, és elősegítik a hasznosulását a szervezetben. Később kiderült, hogy ezek a vegyületek nem sorolhatók a vitaminok közé, mert bár az emberi szervezet számára rendkívül hasznosak, de nem nélkülözhetetlenek. Ugyanakkor, ha C vitamint fogyasztunk, jobb, ha kiegészítjük némi flavonoiddal.
Mik azok a flavonoidok?
Léteznek a növényekben olyan természetben előforduló molekulák, melyek nem vitaminok, nem ásványi anyagok és nem is rostok, de mégis biológiailag aktív vegyületek. Ilyen növényi vegyületek például a flavonoidok, vagy más néven bioflavonoidok. A növényvilág nagy részének színpompája a flavonoktól származik. Sok gyógynövény a flavonoidoknak köszönheti előnyös tulajdonságait. A flavonoidok nevüket sárga (latinul flavus) színükről kapták.
A flavonoidok a növényekben a saját védelmükre termelt anyagok, melyek védik a növényt a káros UV sugárzás és egyéb növényi kórokozókkal szemben. Ezek az anyagok hasznosak lehetnek nekünk is, hiszen hasonló védelmi funkciót tölthetnek be az emberi szervezetben, és fogyasztásuk védelmet nyújthat több – a szervezetet ért – káros hatással szemben. Teljesen veszélytelen vegyületek, még egészen extrém mennyiségben sem okoznak kellemetlen mellékhatásokat.
Például a rutin és a C vitamin együtt a vénák és hajszálerek normál működését segítik. A kollagén lebomlását gátolják, így erősítik az érfalakat.
Az összes flavonoid mennyiségét illetően a zöldségek közül a hagymafélék, a fehérrépa, a spenót, a zeller különböző részei és a lencsefajták bizonyulnak a leggazdagabb forrásnak. A gyümölcsök közül jelentős flavonoidforrások a bogyósok, az olajos magvak közül pedig a dió tűnik ki nagyon jelentős flavonoidtartalmával.
Növényi élelmiszerek flavonoidtartalma (mg/kg)
| Zöldségek | Gyümölcsök | ||
| Brokkoli | 46,2 | Alma | 65,3 |
| Karalábé | 41,3 | Körte | 24,7 |
| Fehérkáposzla | 17,7 | Görögdinnye | 18,4 |
| Vöröshagyma | 124,1 | Sárgadinnye | 25,8 |
| Lilahagyma | 195,6 | Szilva | 23,3 |
| Paprika | 20,1 | Sárgabarack | 11,5 |
| Fodros saláta | 47,3 | Meggy | 29,2 |
| Spenót | 338,6 | Szeder | 650 |
| Zellerzöld | 402,8 | Eper | 1003 |
| Zeller gyökér | 25,9 | Dió | 4565 |
| Fehérrépa | 265,3 | Kivi | 22,3 |
| Torma | 40,4 | Banán | 22,8 |
Fogyasszon naponta több alkalommal – elsősorban nyersen – különféle zöldséget, gyümölcsöt, ezek napi mennyisége érje el a 40 dkg-ot!
Hetente 1-2 alkalommal 20-30 g olajos mag (elsősorban hazai dió) beilleszthető az étrendbe.
Miután a fűszernövények is tartalmaznak flavonoidokat, használjon az ételhez illő friss vagy szárított fűszernövényeket. Napi egy-két csésze jó minőségű zöld, vagy fekete tea fogyasztása is ajánlott!
