A májusfa eredete valószínűleg a kereszténységet megelőző korokba nyúlik vissza, de később keresztény jelentést is kapott. A májusfát általában április 30-ról május 1-re virradóra állították fel a legények a kiszemelt lányok háza előtt. A fa magas, sudár fa vagy ág volt, amelyet virággal és szalagokkal díszítettek.
Egyes helyeken étellel és itallal is kiegészítették az ajándékot. A fa nagysága és fajtája az udvarlási szándék komolyságával volt kapcsolatban. Ha több udvarló is akadt egy háznál, előfordult, hogy reggelre több fa is díszelgett a lányos ház udvarában, ezeket azonban a riválistól való félsz miatt őrizni kellett. Illő volt, hogy a faállítókat megvendégeljék, borral kínálják.
A májusfa állítás hagyománya ma már ritkábban él, de néhány településen még megőrizték ezt a szép szokást. A májusfa nemcsak az udvarlás eszköze, hanem a tavasz és a termékenység ünneplése is. A májusfa állítás hagyományát érdemes tovább őrizni és ápolni, hiszen ez része a magyar népi kultúrának.
