Az elmúlt évben a gyermekes családok szja-visszatérítése miatt nem volt olyan hangsúlyos, idén azonban ismét rendelkeznünk kell a tavaly befizetett öngondoskodási célú megtakarítások után járó adójóváírás összegéről. Akinek több pénztári befizetése volt, annak mindenképp jeleznie kell az adóhatóság felé, hova kéri a 20 százalékos visszatérítést – hívja fel a figyelmet a BiztosDöntés.hu portál elemzése.
Alig több, mint három hete marad a magyar magánszemélyeknek, hogy beadják 2022. évi személyi jövedelemadó (szja) bevallásukat. A többség számára a 2016-os bevallás óta, amióta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) készíti el a bevallás tervezetét, nem is kell vesződnie a bevallással: Ha nem nyúlunk hozzá az adóhatóság által kitöltött tervezethez, az május 20. után automatikusan bevallássá alakul át – jobb esetben úgy, hogy semmilyen fizetési kötelezettségünk nem keletkezik, mert a kifizetők rendben eleget tettek adóelőleg-kifizetési kötelezettségeiknek, áll a közleményben.
Ugyanakkor – hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője – az elmúlt év után az idén beadandó 2022-es adóbevallásoknál érdemes újra átnézni a bevallásainkat, hiszen abban adójóváírásról is rendelkezhetünk. A jogszabályok szerint ugyanis a nyugdíj-előtakarékossági számlára (NYESZ) nyugdíjbiztosításba, önkéntes nyugdíj- vagy egészségbiztosítási pénztárba befizetett összegek után 20 százalékos adójóváírás jár.
Az adóvisszatérítés maximális összege így a pénztári öngondoskodás esetében 150, a nyugdíjbiztosításoknál 130, a NYESZ esetében 100 ezer forint.
Az önkéntes nyugdíjpénztári, egészségpénztári és önsegélyező pénztári befizetések adókedvezménye összevonandó, és ott az együttes adó-visszatérítés mértéke nem haladhatja meg a 150 ezer forintot. További szűkítés, hogy a teljes, személyi adóbefizetésünkből visszaigényelhető adóvisszatérítés összege nem haladhatja meg a 280 ezer forintot.
Az elmúlt évben az átlagjövedelem összegéig, 809 ezer forintig minden gyermeket nevelő család visszaigényelhette a 2021-ben befizetett szja összegét, így nagyon sok esetben nem maradt a rendszerben olyan összeg, amelyből az öngondoskodási célú adóvisszatérítés igényelhető lett volna. A jogszabály ugyanis egyértelműsíti: csak a befizetett szja összege lehet az alapja az öngondoskodási célú visszatérítésnek.
Gergely Péter arra hívja fel a figyelmet, hogy abban az esetben, ha valakinek több pénztári számlája is van (mert pl. nyugdíjpénztári befizetései mellett egészségpénztári befizetést is teljesített), csak egyetlen számlára kérheti az adóvisszatérítés összegét – erről mindenképp az érintettnek kell nyilatkoznia. Fontos tudni, hogy a visszatérítés csak olyan pénztár számlájára teljesíthető, amelyre az elmúlt évben érkezett befizetés.
Gergely Péter szerint az adóvisszatérítést érdemes egyfajta „ingyenpénzként” felfogni, amely esetében az elköltés helyett hasznosabb út lehet a valóban nyugdíjcélú megtakarítás bővítése, így azt javasolja, hogy a visszatérítés összegével az önkéntes nyugdíjpénztári befizetéseiket bővítsék az érdekeltek.
Ugyanakkor kétségtelenül vonzóbb lehetőség az, hogy a NAV-tól kapott összeg azonnal felhasználhatóvá válik az egészségpénztári számlákon. Ezt igazolja az is, hogy az elmúlt években egyre inkább megnőtt az egészségpénztári számlákra igényelt adóvisszatérítések kifizetési aránya.
Egy ügyfélnek a jogszabály szerint csak egy NYESZ számlája lehet, itt tehát nem lehet probléma, hova kerüljön az adójóváírás összege. A szabályok szerint ugyanakkor több biztosítónál is lehet nyugdíjbiztosításunk, így itt a jogszabály lehetőséget ad arra, hogy több biztosítóhoz is kérjük az adóvisszatérítés kifizetését. Az ilyen célra történő befizetések után járó visszatérítés esetében arra is mód van, hogy a szja-visszatérítés egész összegét csak az egyik biztosítóhoz utaltassuk – ahol a magasabb összeg magasabb megtérülést hozhat.