A zöldhulladék-égetés veszélyére figyelmeztet a katasztrófavédelem azt követően, hogy márciusban országszerte már 543 szabadtéri tűzhöz riasztották a tűzoltókat – tájékoztatta az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság az MTI-t. A lángok fellobbanása általában zöldhulladék-égetésre vezethető vissza, és már 603 futballpályányi terület égett le a hónapban.
Felhívták a figyelmet arra: ha bárki a kertjében, a szőlőjében, a telkén az összegyűjtött száraz növényeket el szeretné égetni, azt csak akkor teheti meg, ha az adott településnek van erről szóló önkormányzati rendelete. Az összegyűjtött zöldhulladékot pedig kizárólag az önkormányzati rendeletben meghatározott időben szabad elégetni. Ahol az önkormányzat nem alkotott erről rendeletet, ott tilos a zöldhulladék-égetés.
Az önkormányzati rendelet csak az összegyűjtött zöldhulladék elégetésére vonatkozik, tarlót, nádast égetni tilos. Tűzvédelmi szempontból biztonságosabb komposztálni vagy elszállíttatni a zöldhulladékot. Ha valaki mindenképp égetéssel szeretne megszabadulni a zöldhulladéktól, a tüzet soha ne hagyja felügyelet nélkül, legyen a közelben oltóvíz, legyen kéznél egy szerszám, amivel kordában lehet tartani a tüzet – javasolták, megjegyezve: ha feltámad a szél, az égetést abba kell hagyni, és csak akkora tüzet szabad gyújtani, amekkorát el is tudunk oltani.
Arra is felhívták a figyelmet, hogy a szabadtéri tüzek gyakori kiváltó oka az eldobott, még parázsló cigarettacsikk.
Tábortüzet csak a kijelölt tűzrakóhelyen szabad gyújtani, és csak akkor, ha nincs elrendelve tűzgyújtási tilalom.
Az avar és kerti hulladékok ártalmatlanítására, kezelésére és égetésére vonatkozó szabályok településünkön a következők:
- A kerti hulladékokat (avar, falomb, kaszálék, nyesedék, egyéb növényi maradványok) elsősorban hasznosítani, komposztálni kell az ingatlan területén belül.
- Az avar tűzvédelmi előírások szigorú betartása mellett, csak felügyelettel, száraz állapotban, a környezet, illetve a környéken élő lakók lehető legkisebb zavarása mellett égethető el.
- Égetést kizáró körülménynek kell tekinteni, ha az arra illetékes szerv tűzgyújtási tilalmat rendelt el.
- Avart és kerti hulladékot csak olyan helyen szabad égetni, ahol az égetés személyi biztonságot nem veszélyeztet, vagyoni és környezeti kárt nem okoz.
- A tűz őrzéséről és veszély esetén annak eloltásáról az égetést végző köteles gondoskodni. Az égetést olyan nagykorú, cselekvőképes személy végezheti, aki fizikailag és szellemileg alkalmas arra, hogy veszély esetén megfelelően tudjon cselekedni.
- A szabadban a tüzet vagy az üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem szabad és veszély esetén, vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani.
- Az égetés vagy a tüzelőberendezés használatának színhelyén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, pl.: oltóvíz, homok, lapát stb.
- Az elégetendő avar és kerti hulladék nem tartalmazhat más kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot, valamint egyéb veszélyes hulladékot.
- Tilos az avar és kerti hulladék égetése egészségügyi és gyermekintézmények, szociális és művelődési intézmények, sportlétesítmények működésének ideje alatt, valamint vonalas létesítmény (közút, vasút, töltés, árok, bevágás stb.) mentén a létesítmény 30 méteres körzetében.
- Lábon álló növényzetet, tarlót égetni tilos, kivéve szakhatósági engedély alapján.
- A lakosság és a levegő tisztaságának védelme érdekében az avar és kerti hulladék égetése a település egész területén, április 1. és november 25. között megengedett.
- Az égetést hétköznapokon szerdán 10,00-19,00 óra között, illetve hétvégén szombaton 16,00-20,00 óra között szabad végezni. Ünnepnapokon és vasárnap tilos az égetés!
