Délután 17 órára a névjegyzékben szereplő 7 527 742 szavazó 74,23 százaléka (5 587 935 fő) már leadta voksát két órával az urnazárás előttig. A kezdeti szavazói lelkesedés a késői órákra alábbhagyott (7:00 – 3,46 százalék, 9:00 – 16,89 százalék, 11:00 – 37,98 százalék, 13:00 – 54,14 százalék, 15:00 – 66,01 százalék), és a korábbi választások tanúsága szerint 17 óra után már jelentősen kevesebben mennek el szavazni, mint a korai órákban.
Ettől függetlenül történelmi rekord született, ugyanis – a jelenlegi választórendszerben – az eddigi részvételi rekordot jelentő 2018-as választásokon délután 17 órakor a választók 63,21 százaléka szavazott le, és akkor végül 70,22 százalékos részvétellel zárultak az urnák.
A 8 215 304 fős szavazói bázisú 2022-es országgyűlési választáson 17 órakor 62,92 százalékos volt a megjelenés. A 7 803 555 jogosultat számláló 2024-es EP-választáson ekkor 50,69 százalékot rögzítettek.
A mostani mutatók még a teljesen más, kétfordulós választási rendszerben megtartott 2002-es szavazás rekordadatait is felülmúlják. Akkor végül a választásra jogosultak 73,51 százaléka ment el szavazni.
Az idei részvételi adatok megoszlása vármegyénként a következő:
- Bács-Kiskun vármegye: 72,29 százalék,
- Baranya vármegye: 72,15 százalék,
- Békés vármegye: 72,07 százalék,
- Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye: 68,13 százalék,
- Csongrád-Csanád vármegye: 74,19 százalék,
- Fejér vármegye: 75,82 százalék,
- Győr-Moson-Sopron vármegye: 78,19 százalék,
- Hajdú-Bihar vármegye: 71,22 százalék,
- Heves vármegye: 73,08 százalék,
- Jász-Nagykun-Szolnok vármegye: 70,77 százalék,
- Komárom-Esztergom vármegye: 74,36 százalék,
- Nógrád vármegye: 70,34 százalék,
- Pest vármegye: 77,58 százalék,
- Somogy vármegye: 72,48 százalék,
- Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye: 68,91 százalék,
- Tolna vármegye 72,28 százalék,
- Vas vármegye: 77,66 százalék,
- Veszprém vármegye: 76,43 százalék,
- Zala vármegye: 75,59 százalék.
Budapesten 17 óráig a jogosultak 77,18 százaléka járult az urnákhoz.
forrás: index.hu
