“A döntéseid, a tetteid tesznek azzá, aki vagy!”
Heves városa lépett. Olyan irányba, ami változást mutat az eddigi országos szinten követetendő irányhoz képest. Heves Város Önkormányzata azon kevés település vezetősége közé tartozik, amely egy menhellyel kötött szerződést, mert egyebek mellett változtatni szeretett volna azon a struktúrán is, hogy sok esetben 45 nap elteltével kioltják a kutyák életét! Manapság bizony sokan szkeptikusak, a rosszat keresik, de Heves városa az átláthatóság mellett döntött. Kijelenthető, hogy olyan szervezettel kötöttek szerződést, amelynek a napi munkája is lekövethető bárki által.
Ez év végétől Papamacinál leltek új otthonra a hevesi gazdátlan kutyusok.
A Papamaci Alapítványt Sorger György alapította, akit az állatvédelemben mindenki Papamaciként ismer. Az ő menhelye eredetileg idős kutyáknak létesült, de az évek során ez változott, mostanra már minden korosztály és fajta is képviselteti magát.
Papamaci nem ma kezde a szakmát, közel 20 éve menti az állatokat. Egy másik alapítványnál tanulta az alapokat, 4 évig önkénteskedett, majd ennél az alapítványnál még 4 évig dolgozott, miközben jó kapcsolatot épített ki más szerevezetekkel, fajtamentőkkel.Másfél éve költöztek Kálba Gyöngyöshalászról, ahol Maci 9 évig bérelte a területet, de a tulajdonos nem hosszabbította meg a szerződést. Maci ennek ellenére – mivel már akkor is 140 kutyának adott otthont – úgy döntött, hogy nem adja fel. Kálban talált megfelelő ingatlant és kezdte felépíteni a jelenlegi menhelyet a nulláról, saját tulajdonban álló telken, saját pénzből, amiért még a pesti házát is eladta.
Most is a kutyákkal él a telepen, és bár az élet lehet rossz, lehet jó, egy olyan emberről beszélünk, akinek ez az élethivatása!
A gyepmesteri telep és a menhely közti különbség az, hogy a kutyákat az egyik sok esetben halálba küldi (tisztelet a kivételnek), a másik meg gazdisodni. Sokan elfelejtik ezt, pedig lényeges különbség!
Amikor Maci megkezdte a káli menhelyet működtetni, talált maga mellé egy segítőt is, Pénzes Lilla személyében, aki szintén egy másik alapítványnál kezdte, ahol 4 évig dolgozott. De az állatvédelem sem fekete és fehér, ez az a szakma, amiben az ember sosem tud megfelelni mindenkinek, valamint mellette nagyon ritka sajnos az összetartás is.
Papamacinál 50 nm²-esek a kennelek, amelynek 1/3-a fedett, nyáron kész lett a tetőszerkezet, így a kutyák már nem áznak esőben, nem sülnek meg a napon. Mindenhova be van kötve és be van vezetve az áram, a szociális rész is elkészült, konyha, pihenő, orvosi helység. Itt kell kiemelni, hogy sok menhelytől eltérően, az egyik kuratóriumi tag állatorvos, így a kutyák orvosi ellátása (oltások, chipelés, ivartalanítás, kezelés) biztosítva van.
Ma már Pénzes Lilla a menhelyvezető, aki nagy szakmai múltra tekint vissza. Ő el tudja látni a kutyákat, sőt még az ivartalanításoknál is asszisztál. Annyit érdemes még elmondani róla, hogy Maci koránál fogva Lillát jelölte meg örökösének.
