Minden év november 11-én ünnepeljük Szent Márton napját, amelyhez gazdag hagyományvilág, népi szokások és ízletes ételek kötődnek. Ez a nap nemcsak a libaételek és az újbor ideje, hanem a tél kezdetének egyik fontos jelzője is a néphagyományban. A Márton-nap a hála, a bőség és az összetartozás ünnepe. Bár a gyökerei a középkorba nyúlnak vissza, a mai napig élő és szeretett hagyomány maradt, amely összeköti az embereket egy jó falat libasült és egy pohár újbor mellett.
Ki volt Szent Márton?
Szent Márton a 4. században élt, Pannóniában (a mai Szombathely környékén) született. Katonaként szolgált, majd keresztény hitre térve szerzetes lett, és később Tours püspöke. A legismertebb történet róla, hogy köpenyét megosztotta egy didergő koldussal. Ezzel a tettével a könyörületesség és az emberség példájává vált.
A legenda szerint, amikor püspökké akarták választani, Márton a szerénysége miatt elbújt egy libaólban, ám a ludak gágogása elárulta. Büntetésül (vagy épp emlékükre) libát eszünk ezen a napon.
A magyar néphagyományban a libaevésnek másik jelentése is van: “Aki Márton napján libát nem eszik, egész évben éhezik.” Az asztalra kerülhet sült libacomb, libamáj, libaleves vagy libazsírban sült pogácsa – minden család más-más módon készíti.
Márton napja az újbor ünnepe is. A régi időkben ekkor kóstolták meg először az abban az évben készült bort, amelyet “Márton borának” neveztek. A mondás szerint: “Márton borával tele a pince, s vidám a gazda szíve.”
A frissen erjedt bor ekkorra már letisztult, és alkalmas lett a kóstolásra – innen ered a Márton-napi borkóstolók hagyománya is, amelyet ma is számos borvidéken tartanak.
Időjóslások és népi hiedelmek
A paraszti világban Márton napja a mezőgazdasági év lezárását is jelentette. Ekkor fizették ki a pásztorokat, és kezdetét vette a téli pihenőidő.
Néhány ismert népi jóslat:
- Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél lesz, ha barnán, kemény.
- Amilyen az idő Márton napján, olyan lesz a karácsony is.
- Ha sok a bor, kevés lesz a víz jövőre.
Márton-napi mulatságok ma
Napjainkban is sok településen tartanak Márton-napi vigasságokat, libalakomákat és fáklyás felvonulásokat. Az iskolákban és óvodákban Márton-napi lámpás felvonulások színesítik az ünnepet, ahol a gyerekek saját készítésű lámpásokkal emlékeznek Szent Márton jószívűségére.
És végül egy finom libaétel, mely megkoronázza a napot:
Sült libacomb aszalt szilvás párolt káposztával
Hozzávalók
A sült libacombhoz:
- 2 fej vöröshagyma
- 10 gerezd fokhagyma
- 4 db libacomb (bőrös, tisztított)
- só
- bors
Az aszalt szilvás párolt káposztához:
- 10 dkg aszalt szilva
- 2 dl vörösbor
- 50 dkg vörös káposzta
- 2 ek étolaj
- 10 dkg cukor
- 1 fej lilahagyma
- 1 kiskanál őrölt kömény
- só
- bors
Elkészítés:
- Egy nagyobb jénai aljára halmozzuk a szeletelt vöröshagymát és a megtisztított fokhagyma gerezdeket. A bőrös libacombokat sózzuk, borsozzuk és bőrös oldalukkal felfelé a hagymaágyra fektetjük őket, majd félig felöntjük vízzel.
- Letakarjuk fóliával és 180 fokos sütőben legalább 2 órán át pároljuk őket. Ezután levesszük a fóliát és 20-25 perc alatt ropogósra sütjük a libacombokat.
- A nagyobb kockákra vágott aszalt szilvát beáztatjuk a vörösborba. A káposzta külső leveleit eltávolítjuk, félbevágjuk, torzsáját kivágjuk és vékonyan felszeleteljük, vagy legyaluljuk.
- Egy nagyobb lábosban felhevítjük az olajat és megszórjuk a cukorral, karamellizáljuk. Hozzáadjuk a vékony csíkokra szeletelt lilahagymát, lepirítjuk.
- Ezután hozzáadjuk a vörös káposztát, fűszerezzük, alaposan lepirítjuk. Lefedjük és puhára pároljuk.
Később hozzáöntjük a bort, majd a borban áztatott aszalt szilvát is, ezzel pároljuk készre 10-15 perc alatt, amíg a szilva is megpuhul.
A Márton-napi sült libacombokat az aszalt szilvás párolt káposztával kínáljuk. Adhatunk mellé főtt krumplit is.
