A téli időszámításra való átállás 2025. október 26-án, vasárnap történik. Ekkor hajnali 3:00 óráról 2:00-ra kell visszaállítanunk az órákat, vagyis egy órával tovább alhatunk. A legtöbb modern eszköz, például az okostelefonok, laptopok és számítógépek automatikusan átállnak, de az analóg órákat, konyhai eszközöket és egyes autók óráját magunknak kell átállítanunk.
A gyakorlatban nincs más dolgunk, mint visszatekerni a mutatókat egy órával, de érdemes a vasárnapi napot lazábbra venni, hogy a szervezetünknek legyen ideje alkalmazkodni. Ha tehetjük, szombat este ne feküdjünk le túl későn, és reggel próbáljunk természetes fényben ébredni, így a testünk gyorsabban átáll az új ritmusra. Aki érzékeny a bioritmus-változásra, annak jól jöhet egy reggeli séta vagy néhány perces fényterápiás lámpa használata.
Valóban szükség van az óraátállításra?
Az óraátállítást eredetileg azért vezették be, hogy jobban kihasználjuk a nappali világosságot, és ezzel energiát takarítsunk meg. Ma azonban egyre több szakember vitatja, hogy ez valóban hatékony módszer lenne: az energiatakarékosság minimális, miközben az emberek bioritmusát évről-évre megzavarja a váltás.
Az Európai Unió már évekkel ezelőtt felvetette az óraátállítás eltörlését, de a tagállamok azóta sem tudtak megegyezni abban, hogy a nyári vagy a téli időszámítást tartsák meg véglegesen. Így tehát a 2025-ös átállás még biztosan nem az utolsó lesz.
Az óraátállítás élettani, pszichológiai és társadalmi hatássai.
Ezek általában átmenetiek, de érzékenyebb embereknél vagy bizonyos egészségi állapotok mellett erősebben is jelentkezhetnek. Nézzük ezeket részletesen:
🌙 Biológiai és élettani hatások
- Megzavarja a biológiai órát (cirkadián ritmust). Az emberi szervezet belső órája a nappalok–éjszakák váltakozásához igazodik. Az óraátállítás hirtelen „elcsúsztatja” ezt a ritmust, ami hasonló ahhoz, mintha időzónát váltanánk (jet lag).
- Alvászavar és fáradtság. Az átállítás után néhány napig (néha egy hétig) alvási nehézségek, nappali álmosság és koncentrációzavar jelentkezhet. A tavaszi előreállítás (“elveszünk egy órát”) különösen megterhelő ebből a szempontból.
- Hangulatváltozások. Az átmeneti alvásmegvonás és a fény–sötétség arányának változása miatt nőhet az ingerlékenység, a szorongás, és az őszi átállítás után gyakrabban jelentkezhet szezonális lehangoltság vagy depresszió.
- Anyagcsere és hormonális hatások. A melatonin (alváshormon) és kortizol (stresszhormon) termelése ideiglenesen felborulhat. Ez hatással lehet az étvágyra, emésztésre, sőt, a pajzsmirigyműködésre is – különösen, ha az már eleve érzékeny.
❤️ Egészségügyi kockázatok
Kutatások szerint a tavaszi óraátállítást követő napokban:
- nő a szívrohamok,
- a balesetek,
- és az alvásmegvonás okozta hibák száma.
Az őszi visszaállás általában kevésbé terheli meg a szervezetet, mert “nyerünk” egy órát alvásra.
🕰️ Tippek az átálláshoz
- Már az átállítás előtti napokban fokozatosan feküdjünk le és keljünk 10–15 perccel korábban/később, attól függően, melyik irányba történik az eltolás.
- Reggel menjünk ki természetes fényre – ez segít a biológiai órát újrahangolni.
- Esténként kerüljük a képernyők fényét és a koffeint.
- Pajzsmirigy-alulműködés esetén különösen ügyeljünk a rendszeres alvásidőre és reggeli fényterhelésre, mert ezek segítik a hormonális stabilitást.
