Új fejezet nyílt a hazai élelmiszer-szabályozásban azzal a rendelettel, mely a trappista sajt minőségi követelményeit szabályozza. A Magyar Közlönyben megjelent rendelet célja a fogyasztói bizalom megerősítése egy olyan terméknél, amelyre évtizedek óta a magyarok egyik kedvenceként gondolunk. Az új szabályozás a trappista sajt mellett a vadkovászt is érinti.
– A fogyasztói tudatosság emelkedésével egyre nagyobb társadalmi igény mutatkozik a jó minőségű élelmiszerek iránt, ezért is volt fontos, hogy a Magyar Élelmiszerkönyv kibővülhessen egy új fejezettel, szabályozva a hazai tejipar egyik meghatározó termékét, a legismertebb magyar sajtot, a Trappistát. Az új rendelkezések tartalmazzák a felhasználható összetevőket, a trappista sajt alakjára, méretére és tömegére vonatkozó előírásokat, továbbá az összetételi és érzékszervi követelményeket – írta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a sajtóközleményében.
A Világgazdaság korábban megírta, hogy a trappista ebből a szempontból fontos szerepet játszik a piacon, a kampánnyal azt is el szeretnék érni, hogy a fogyasztók megkülönböztessék a magyar trappistát az importtól. A ágazatnak ugyanis az egyik legsúlyosabb problémája, hogy hatalmas mennyiségű külföldi tejtermék érkezik Magyarországra. Az itthon elfogyasztott trappista sajtok 60, a joghurtok 90, és a vaj 70 százaléka importból származik.
– Ezért szól ez a kampány a korong alakú trappistáról, mert ha ilyen a trappista, akkor az biztosan magyar – tette hozzá Koller Attila, a Tej Terméktanács feldolgozói társelnöke. Fontos, hogy az Agrármarketing Centrum (AMC) is támogatja a kampányt pénzzel és szaktudással is, de a kormányzatnak más eszköz is rendelkezésre áll. Az ágazat ugyanis még 2019-ben javasolt egy élelmiszerkönyv-beli változást a trappista sajttal kapcsolatosan, amit az EU-val sikerült is elfogadtatni, de a itthon a mai napig nem hirdették ki. A helyzet azért is faramuci, mert azok az országok, ahonnan a legtöbb ilyen sajt érkezik Magyarországra, nem is gyártanak trappista sajtot, csak edámi és gouda típusú sajtokat, mégis furcsa módon, mire ideérnek ezekből valahogy trappista lesz – hívta fel a figyelmet a vg.hu cikke.
– A különböző sajtok, így például a Trappista sajt nevének védelme nem csupán egy jogi kérdés, hanem a minőség, a hagyományok, a fogyasztói bizalom megóvásának és a magyar gazdaság erősítésének kulcsfontosságú eleme is – fogalmaz a NAK sajtóközleménye.
A jogszabályok egyértelműen kimondják, hogy az élelmiszerek jelölése, címkézése nem lehet félrevezető. Ennek fő célja a fogyasztók védelme, a vásárlóknak ugyanis joguk van korrekt és érthető információkhoz jutniuk arról, amit megvesznek. Az élelmiszer nevének pontosnak és igaznak kell lennie, utalnia kell a termék valódi jellegére és összetételére.
A Tej Terméktanács az elmúlt években többször hangot adott azon aggodalmának, hogy pl. Lengyelországból, Szlovákiából és Németországból több ezer tonnányi – náluk kevésbé elterjedt, alig ismert – Trappista sajt érkezik Magyarországra úgy, hogy az érintett külföldi tejfeldolgozók nem is gyártanak Trappistát.
Az új jogszabályi rendelkezés nem jelenti a külföldi eredetű tömbsajtok importjának bármilyen jellegű korlátozását. A magyar piacon félkemény sajtból ezentúl sem lesz hiány, csupán annyi történik, hogy a „tömbök” eredeti nevükön érkeznek és nem Trappistává átcímkézve, a fogyasztókat komolyan megtévesztve.
Mi is az a trappista sajt?
A jogszabály pontosan meghatározza, milyen feltételeknek kell megfelelnie annak a sajtnak, amely valóban viselheti a trappista nevet. A hivatalos leírás szerint ez egy tehéntejből, tejsavbaktérium-színtenyészet és alvasztóenzim hozzáadásával készült, sózott, érlelt, jellegzetes ízű és illatú, oltós alvasztású, félkemény, erjedési lyukacsos sajt.
A rendelet részletesen felsorolja, milyen összetevők használhatók fel: kizárólag tehéntej, annak különféle feldolgozott formái, tejszín, tejsavbaktérium-kultúrák, alvasztóenzim, ivóvíz és étkezési só.
Ezen felül a szabályozás kitér a sajt alakjára – a hazánkban gyártott trappista csak korong alakú lehet –, méretére, tömegére és érzékszervi jellemzőire is.
A vadkovász sem lehet már akármi
A jogszabály másik fontos része a sütőipari termékeket érinti. Ezután a „vadkovász” megnevezést csak olyan pékáru viselheti, amelyet kovászos technológiával, legfeljebb 8 °C-on, legalább 12 órán át kelesztettek. Fontos előírás, hogy a felhasznált kovásznak valóban vadkovásznak kell lennie – vagyis liszt és víz spontán erjedésével, a természetben előforduló mikroorganizmusok segítségével, mesterséges adalékok nélkül kell készülnie.
Az új szabályozás bevezetése fokozatosan történik: Trappista sajtokat a korábbi előírások szerint november 2-ig lehet gyártani, míg a vadkovászos pékáruk esetében ez a határidő október 10.
Fontos kitétel, hogy azok a termékek, amelyek még a régi szabályok alapján készültek, a minőségmegőrzési idejük végéig forgalomban maradhatnak.
