Az elmúlt évtizedben az édesítőszerek használata világszerte elterjedt, hiszen sokan szeretnék elkerülni a hagyományos cukor káros hatásait. Az alacsony- vagy kalóriamentes alternatívák – például az aszpartám, a szukralóz, a szacharin vagy épp a stevia – elsőre egészségesebb megoldásnak tűnnek. Egy friss nemzetközi kutatás azonban felveti: az édesítőszerek nem teljesen ártalmatlanok, és akár az agy működésére is kedvezőtlenül hathatnak.
Egy 2025-ben publikált vizsgálat szerint bizonyos mesterséges édesítőszerek befolyásolhatják az idegrendszeri folyamatokat, így hatással lehetnek a tanulásra, a memóriára és a hangulatra. Az állatkísérletek azt mutatták, hogy néhány édesítőszer megváltoztatta az agyi dopamin-rendszert – vagyis azt a pályát, amely a jutalmazásért, örömérzetért felelős. Egyes vizsgálatok arra is rávilágítottak, hogy a gyakori édesítőszer-fogyasztás megnövelheti az étvágyat, így paradox módon hozzájárulhat a hízáshoz, amit eredetileg éppen el akarnánk kerülni.
Cukor vs. édesítőszer – mi a különbség?
- Cukor: gyors energiát ad, de túlzott bevitele elhízáshoz, 2-es típusú cukorbetegséghez és szív-érrendszeri betegségekhez vezethet.
- Mesterséges édesítőszer: kalóriát alig tartalmaz, de az új kutatások alapján az idegrendszer működését befolyásolhatja.
- Természetes édesítő (pl. stevia, eritrit): egyes vizsgálatok szerint biztonságosabb, de hosszú távú hatásuk még kevésbé ismert.
Mit jelent ez a mindennapokban? Nem szükséges teljesen lemondani az édesítőszerekről, de a mértékletesség kulcsfontosságú. Ha lehet, érdemes változatosan használni: természetes forrásokat (gyümölcsök, stevia), esetenként kevés cukrot, és kerülni a túlzott mesterséges édesítőszer-bevitelt.
A víz, a cukormentes tea és a natúr ízek hozzászoktatják az ízlelőbimbókat a kevésbé édes ételekhez, így hosszú távon kevesebb pótlékra lesz szükség.
Tippek az édesítőszerek fokozatos csökkentéséhez
Kezdjük kis lépésekkel. Ha a kávét vagy teát mindig édesítőszerrel isszuk, először csak felezzük el az adagot. Néhány hét után újra csökkenthetjük.
Adjunk esélyt a természetes ízeknek. Gyümölcsteák, fahéj vagy vanília önmagukban is édes érzetet keltenek, így nincs szükség plusz édesítésre.
Használjunk gyümölcsöt édesítésre. Zabkásába, joghurtba, turmixba tehetsz banánt, almát, bogyós gyümölcsöket – ezek rostban és vitaminban is gazdagok.
Fokozatos átállás cukormentes italokra. Ha sok üdítőt iszunk, próbáljunk átállni a szénsavas víz + friss citrom kombinációra. Először csak váltogassuk, majd idővel teljesen lecserélhetjük.
Az “édesítőszerrel készült” felirat sok élelmiszeren megtalálható (pl. joghurtok, müzlik, protein szeletek). Érdemes tudatosan választani, és néha inkább a natúr változatot keresni.
Csökkentsük az “állandó édes ízt”. Ha minden étkezéshez valami édeset társítunk, az ízlelőbimbók hozzászoknak. Érdemes naponta legalább egy étkezést teljesen édesítés nélkül tartani.
Legyünk türelmesek az ízlelőbimbókkal! A szervezet kb. 2–4 hét alatt képes “átnevelni” az ízérzékelést. Egy idő után a korábban normálisnak tartott édesség túl soknak fog tűnni. Így nem kell egyik napról a másikra lemondani az édes ízekről, de hosszú távon sokkal kiegyensúlyozottabb lesz az étrendünk, és az agyunkat sem terheljük felesleges édesítőkkel, amik nem mindig biztonságos alternatívák. Bár segíthetnek a cukorfogyasztás csökkentésében, az agy egészségére gyakorolt hatásuk kérdéseket vet fel.
Az egészséges táplálkozás szempontjából a legjobb stratégia továbbra is az, ha csökkentjük az édes ízekhez való ragaszkodásunkat, és nem csak a cukrot, hanem az édesítőszereket is mértékkel fogyasztjuk.
