Minden év május első vasárnapján azokat ünnepeljük, akiknek a legdrágábbat köszönhetjük. Ilyenkor kimondjuk azt, amit talán nem hallanak elégszer: köszönöm, Anya. Ez a nap nemcsak egy hagyományos ünnep, hanem egy lehetőség arra, hogy megálljunk egy pillanatra, visszatekintsünk és hálát adjunk azokért a mindennapi csodákért, amelyeket édesanyáink csendben, odaadással visznek véghez.
Az anyaság nem egyszerű szerep – ez a legnagyobb ajándék, a legkeményebb munka és a legőszintébb szeretet forrása egyben. Az édesanya az, aki elsőként tart a karjában, aki megtanít járni, beszélni, szeretni. Ő az, aki akkor is ébren van, amikor mi már rég alszunk, aki aggódik, amikor messze járunk, és örül, ha boldognak lát.
Anyák napján virágcsokrok, rajzok, versek és ölelések formájában próbáljuk viszonozni mindazt, amit kaptunk. De talán a legfontosabb ajándék, amit adhatunk, az az idő és a figyelem – egy közös ebéd, egy beszélgetés, egy csendes séta, amikor igazán jelen vagyunk egymás számára.
Ez a nap szól minden édesanyáról, nagymamáról, nevelőanyáról, pótanyáról – mindazokról a nőkről, akik szeretetükkel formálták az életünket. És szól azokról is, akiket már csak emlékeinkben őrzünk – a szeretetük örökre velünk marad.
Köszönjük, hogy vagytok nekünk – nemcsak ma, hanem minden nap!
Boldog Anyák Napját!
