A 13. havi nyugdíj a jövőben is a magyar nyugellátás fontos része lesz, és a magyar kormány továbbra is elkötelezett amellett, hogy növelje a nyugdíjak vásárlóerejét, megvédje a nyugdíjasokat – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Gulyás Gergely elmondta, a legutóbbi kormányülésen tárgyalt javaslatok közül az egyik legfontosabb a nyugdíjasok helyzetével foglalkozó előterjesztés volt. A miniszter az elmúlt 15 év eredményei között említette, hogy az átlagnyugdíj összege közelít a 250 ezer forinthoz, miközben 100 ezer forint alatt volt a Fidesz kormányra lépésekor. Ennek fontos része a 13. havi nyugdíj, amelyet folyamatos támadások érnek a “Brüsszel markában lévő” ellenzék részérőről, “a Tisza Párt szakértőitől is azt halljuk, hogy változtatni kell a 13. havi nyugdíjon”, Brüsszel pedig arra kötelezte Magyarországot, hogy az OECD-vel készíttessenek tanulmányt. Az OECD azt javasolja, hogy a 13. havi nyugdíjat korlátozni, átalakítani szükséges – idézte fel.
Hangsúlyozta: a kormány ezeknek a felszólításoknak nem tesz eleget, a 13. havi nyugdíj a jövőben is a magyar nyugellátás fontos része lesz. Hozzátette azt is, a kormány más területeken is segíti a nyugdíjasokat, a vidéki otthonfelújítási program például számukra is elérhető lesz.
Gulyás Gergely kitért a kormány 21 pontos gazdasági akciótervére. A munkáshitelnél eddig mintegy 9 ezer kérelem érkezett már 3,9 millió forint átlagos hitelösszeggel; elbírálás alatt van 5400 ügylet, 2600 esetben pedig már a kifizetés is megtörtént – számolt be. A most a nyugdíjasokra is kiterjesztett vidéki otthonfelújítás programra eddig mintegy 2 milliárd forint értékben nyújtottak be igényeket, az átlagos igényelt támogatás 2,9 millió forint. A Széchenyi Pihenőkártyára érkező juttatások 50 százalékát január 1-je óta – átmenetileg – fel lehet használni lakásfelújításra is, eddig mintegy 6-7 ezer kártyabirtokos élt ezzel a lehetőséggel. Elindult a kis- és közepes vállalkozásokat érintő támogatási program is, amelyre már 1885 vállalkozás nyújtott be pályázatot, a 48 milliárd forintos keretösszeg mellett már most 137 milliárd forint támogatási igénnyel – tájékoztatott. Szintén elindult a Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja címet viselő, 9 milliárd forintos keretösszegű kormányzati támogatási program, amelyre 2700-an jelentkeztek eddig. A Széchenyi-kártya-program 3,5 százalékos beruházási hitelkamatot biztosít, ez 3 százalékra fog csökkenni március 1-jétől.
Gulyás Gergely kitért két induló programra is. A kis- és közepes vállalkozások beruházásait és versenyképességét támogató tőkeprogram 100 milliárd forintos keretösszeggel startol, és eddig több mint 1800 kis- és közepes vállalkozás regisztrált. Az újlakásfejlesztési tőkeprogramban 200 milliárdos keret áll az ingatlanalapok rendelkezésére, ezeknek 80 százalékát lakóépület, bérlakás és kollégiumi épület fejlesztésére kell fordítani.
Vitályos Eszter kormányszóvivő arról számolt be, hogy a tavalyi megállapodásoknak megfelelően érkezik az emelt minimálbér és a szakmunkás minimálbér az érintettekhez, a béremelés nagyjából egymillió munkavállalót érint. Hozzátette, a hároméves bérmegállapodás alapján összesen negyven százalékkal emelkedik a minimálbér, amely az idén januári kilenc százalékos emeléssel 290 800 forintra emelkedett. Ez az összeg közel a négyszerese a 2010-es 73 500 forintnak. A kormányszóvivő kitért arra, hogy 143 ezer tanárhoz, tanítóhoz és óvónőhöz is megérkezett a megemelt bér. Az ő bérüket idén januártól átlagosan 21,2 százalékkal emelte a kormány a tavalyi 32,2 százalékos emelés után. 2010-ben 200 ezer forint környékén volt a pedagógusok átlagos fizetése, ami mára 844 ezer forintra emelkedett. Példaként elmondta, egy pályakezdő egyetemi végzettségű gyakornok bére a 2010-es 129 ezer forintról mostanra 653 ezer forintra emelkedett, míg egy hátrányos helyzetű településen dolgozó, 20 éve tanító mesterpedagógus bére 153 ezer forintról 918 ezer forintra nőtt.
