Fel kell készülnünk a csalárd banki hívásokra, hiszen a csalók bárki telefonját megcsörgethetik! Fontos, hogy ismerjük meg előre ezen hívások közös jellemzőit, és szólaljon meg a belső vészcsengőnk, amikor ezeket beszélgetés közben beazonosítjuk. Cselekedjünk megfontoltan, ne essünk pánikba, mert a cél, hogy megvédjük a személyes és érzékeny pénzügyi adatainkat és ezekkel együtt a pénzünket. Ezekre a hívásokra a sürgetés, a pszichikai nyomásgyakorlás a legjellemzőbb, például arra hivatkozik a telefonáló, hogy veszélyben van a pénzünk, vagy bírságot kell fizetnünk, vagy elmulasztunk egy nagyszerű lehetőséget, ezért azonnal cselekedni kell, ő pedig ebben segít nekünk, ezért tegyük azt, amit mond! Ne dőljünk be nekik!
A Kiberpajzs néhány tippje, hogyan kezeljük ezeket a hívásokat:
Ha valaki bank, az MNB vagy nyomozóhatóság, vagy más hatóság alkalmazottjaként, képviselőjeként mutatkozik be, éljünk a kereszthitelesítés lehetőségével, ezáltal győződjünk meg róla, hogy valóban a szolgáltatónk hívott, nem egy csaló! A bankok más szolgáltatókkal együtt már dolgoznak erre egységes megoldáson, jelenleg már elterjedt módszer, hogy hívás közben kapunk push-üzenetet a készülékünkre, amit elolvashatunk, ha belépünk a szolgáltató (pl. bank) mobilalkalmazásába, és meggyőződhetünk róla, hogy a szolgáltatónk hív. Továbbá valós banki ügyintézői hívás esetén a hívó fél ismeri a személyes adatainkat. A kérdéseken alapuló kereszthitelesítés során a feltett kérdésekre (például anyja születési neve) a válaszok egyik felét az intézmény ügyintézője adhatja meg, a válaszok másik felét pedig ügyfélként mi magunk!
Ha bizonytalanok vagyunk bontsuk a vonalat és hívjuk a bankunkat, szolgáltatónkat az ismert számon. Ha úgy érezzük, hogy a hívás valóban fontos és hivatalos, és további intézkedéseket szeretnénk tenni, de nem működik a kereszthitelesítés akkor bontsuk a vonalat és hívjuk a bankunkat, szolgáltatónkat az ismert számon, semmiképp se használjuk a hívó által megadott elérhetőségeket. Inkább keressük meg a bank vagy a pénzügyi intézmény hivatalos weboldalát, és az ott található elérhetőségeket használjuk, hogy további információkat szerezzünk. A csalók gyakran élnek azzal a lehetőséggel, hogy hamis banki oldalakat hoznak létre, ezért mindenképp győződjünk meg arról, hogy tényleg a hivatalos oldalt nézzük, amit célszerű mindig a böngészőbe elmentett könyvjelzőből megnyitni.
Különösen éljünk a gyanúval, ha a hívó fél olyan bankból hív, amelynek nem vagyunk ügyfele. Mindig a hívó féltől várjuk el, hogy először azonosítsa a bankot, amelynek ügyfelei vagyunk. Ha másik bankból hív, azonnal szakítsuk meg a beszélgetést.
Tudnunk kell, hogy valós banki ügyintézői vagy a nyomozóhatóság általi hívás esetén soha nem kérdeznek olyan bizalmas információkat, mint az online fiókunk hitelesítő adatai (felhasználónév, jelszó) vagy a kártyaadatok, biztonsági kódok, esetleg más személyes azonosító információk. Ha ilyen jellegű felszólítást kapunk szakítsuk meg a hívást, és hívjuk a bankunkat az ismert/ellenőrzött telefonszámon, hogy mielőbb jelentsük az esetet.
Telefonbeszélgetés során soha ne adjuk meg másnak a betéti vagy hitelkártyánk PIN-kódját, CVV-kódját, online banki jelszavát vagy egyszer használható, második hitelesítési – például SMS-ben, push üzenetben kapott – kódot! A bankok ügyintézői vagy a nyomozóhatóság sosem kérik el ezeket az információkat!
Soha ne telepítsünk mások kérésére programot számítógépünkre vagy telefonunkra! A csalók sokszor vírusvédelmi vagy más biztonsági megoldásnak beállítva, álcázva próbálják rávenni áldozatukat arra, hogy visszaéléshez használható programot telepítsenek.
Ha beszélgetés közben a hívó fél felajánlja, hogy pénzünk védelmében „átkapcsol egy másik bankhoz”, vagy a „bank biztonsági szolgálatához” továbbítaná a hívást „további biztonsági lépések” miatt, azonnal szakítsuk meg a hívást! Ilyet valós banki ügyintéző sosem tesz.
Soha ne mondjuk meg, ha más befektetésünk megtakarításunk vagy számlánk is van akár a „hívó” banknál akár más intézménynél. A rosszindulatú csalók ezeket a számlákat is megpróbálják majd kifosztani.
