2024. November 26. Virág napja

A tökfaragás régi magyar hagyomány

0
TÖKFARAGÁS: a cikkből megtudhatjuk, hogy mi a különbség az angolszász és az ősi magyar hagyomány között!
 A tökfaragás egy olyan szokásunk, ami nem angolszász területről lopózott be hozzánk, nekünk magyaroknak erre külön történetünk van. Nagymamáink korában késő ősszel és télen faragták tököt a faluban, s ezt a hagyományt egészen sokáig tartották. Ezzel szemben a Halloween töklámpás, más néven Jack-lámpa teljesen más jelentéssel bír.
Honnan is ered egyébként magyar oldalról a tökfaragás szokása?

A 20. század eleji paraszti világban kifejezetten kedvelt volt Magyarországon a töklámpások készítése. Sok helyen tökvicsorinak hívták a betakarítást követően. A népszokás Erdélyben is kifejezetten kedvelt volt.

A lányok, legények fonóba jártak, vagy a saját szöszüket fonták, vagy a sokgyermekes, netán épp gyermekágyas rokonét, ismerősét, tehát egy háznál összegyűltek és fontak, alkalmanként ősszel tököt is faragtak.

Sokan, akik a halloween partyk hóbortjának tarják és a tévé által népszerűsített angolszász divathoz kapcsolják a töklámpások készítésének hagyományát, bizonyára nem forgatták még a Magyar néprajz VI. kötetét, amely pedig igencsak érdekes dolgokat említ. Amíg dédanyáink kislánykorukban elsősorban csak babáztak, addig dédapáink ősszel tököt faragtak. Ehhez levágták egy nagyobb tök tetejét, a belét gondosan kikaparták, majd egy éles bicskával szemet, orrot, szájat kanyarítottak rá. Sötétedés után égő gyertyát tettek az üreges, faragott tökfejek belsejébe, majd rúdra szúrták, vagy a kerítések tetejére, és várták a hatást.

A fentiek kétségtelenül bizonyítják, hogy az amerikai Halloween ünnep tárgyi jelképe kísérteties hasonlóságot mutat a magyar néprajz töklámpásával, melynek hagyományai nálunk olyan régre nyúlnak vissza, amik messze megelőzik a Halloween térhódítását.

És egy kis történelem… Az első, töklámpásról szóló történet egészen Salamon, Árpád-házi királyunk idejébe nyúlik vissza, aki trónviszályban állt unokatestvéreivel: Gézával, illetve annak halála után Lászlóval. 1081-ben Salamon ugyan elismerte Lászlót, mint magyar királyt, cserében megtarthatta királyi címét és László udvartartást is rendelt mellé, Salamon azonban a királyi udvarban is terveket szőtt a trón visszaszerzésére. Ezek után László biztonsági okokból a visegrádi vár tornyába záratta. Az őröknek parancsba adták, hogy sötétedés után töklámpásokkal világítsák ki a tornyot, hogy éjszaka is szemmel tarthassák a rabot. A különleges “fáklyák” nemcsak a vár foglyát világították meg, hanem a Dunán közlekedő hajósoknak is támpontul szolgáltak. Innen ered a mondás: “fénylik, mint Salamon töke”. Az eredeti vár, ahol a király egykor raboskodott, sajnos nem maradt fenn, viszont romjainak köveiből építtetett új várat IV. Béla a tatárjárás után. A jelenleg is meglévő Salamon-torony egykori királyunk emlékét őrzi.

Faluhelyen ezt a hagyományt egészen sokáig tartották.

Ezzel szemben a Halloween töklámpás, más néven Jack-lámpa teljesen más jelentéssel bír: Egyfelől távol tartja a rossz szellemeket, másfelől egyfajta irányt mutatott a szellemeknek, hogy hazatalálhassanak. (Eleinte nem is tököt faragtak, hanem tarlórépát.)
Jack, a monda szerint egy részeges, de tréfás és leleményes kovács volt. Még az ördögöt is megviccelte, mikor az eljött érte, felzavarta egy fa tetejére és keresztet rajzolt a fa törzsére, amitől az ördög nem tudott lejönni onnan. Csak akkor engedte le, amikor az ördög megígérte neki, hogy nem kísérti őt többé. Mikor Jack meghalt, a mennyországba nem engedték be züllött élete miatt, de az ördög sem akarta fogadni, mert haragudott rá. Ennek ellenére csak odadobott Jacknek egy izzó fadarabot, a pokol tüzéből, hogy azzal világítson. Jack beletette egy kivájt fekete retekbe (más források szerint tarlórépába) és azóta bolyong mennyország és pokol között.
Ez a különbség! …ha megismerjük a saját kultúránkat, szokásainkat, hagyományainkat, sokkal könnyebb elfogadni másokét és meghatározni a különbségeket.
Forrás: anyaparadicsom, B. Habarics Kitti író

Hozzászólások lezárva.