“Jó, ha tudjuk, hogy a fűtőberendezés és a kémény egy rendszert képez. A jól megválasztott kémény optimális kiegészítője a fűtőberendezésnek ahhoz, hogy az környezet kímélően, energiatakarékosan és ami a legfontosabb biztonságosan működjön. Ne feledjük, ahhoz, hogy télen kellemes meleg legyen a lakásunkban biztosítanunk kell az égéshez szükséges feltételeket. A megfelelő tüzelőanyag mellett folyamatosan szükség van az égéshez szükséges levegő utánpótlás biztosítására, valamint a keletkezett mérgező füstgázok elvezetésére” – írja tájékoztatójában a katasztrófavédelem.
A fűtési szezon megkezdésekor a fűtés valamennyi elemét vizsgáljuk meg.
Mielőtt befűtünk, vizsgáljuk meg a fűtőberendezésünket, hogy az utolsó használat óta nem érte-e olyan károsodás (repedés, korrózió, samott kiégése), amely gyújtási veszélyt jelenthet a környezetére, vagy a mérgező gázok kiáramlása miatt veszélyt jelenthet ránk. Minden fűtési szezon előtt vizsgáljuk meg, hogy a kéményünkön elvégezték-e az időszakos felülvizsgálatot, tisztítást. Ha nem, akkor keressük meg az illetékes kéményseprőt. A vizsgálat során ne feledkezzünk meg a fűtőberendezés és a kémény közötti kapcsolatot jelentő füstcsőről sem, nézzük meg annak rögzítését, és tömörségét, mert ezzel is életveszélyes állapotot kerülhetünk el.
Végül, de nem utolsó sorban ellenőrizzük, hogy a nyíltlángú fűtőberendezésünk működéséhez szükséges folyamatos égési levegő utánpótlás biztosított-e. Ez utóbbi apró figyelmesség Magyarországon évente 20-30 ember életét mentheti meg a „csendes gyilkosnak” is nevezett szén-monoxid-mérgezéstől.
A szén-monoxid-mérgezés évről évre nagyobb veszélyt jelent az egyre „jobb”, légmentes zárást biztosító nyílászárók és a körültekintés nélkül beépített konyhai és fürdőszobai szag- és páraelszívók, valamint kandallók beépítése miatt. Ha a lakótérben lévő gázkazánunk nem zárt égésterű úgynevezett „turbó” kazán, hanem az égéshez szükséges levegőt a lakótérből használja, soha ne üzemeltessünk a működése alatt kültérbe vezetett elszívó ventillátort, kandallót, mert ezek képesek a kazán működése során keletkező égéstermékeket – köztük a színtelen, szagtalan, de nagyon kis koncentrációban is mérgező szén-monoxidot – a kéményből a lakótérbe visszaszívni.
A kandallók tüzének kellemes látványa, a nosztalgia miatt, egyre több lakásban jelenik meg a gázfűtés mellett a szilárd tüzelésű fűtőberendezés. A gázfűtés jegyében eltelt évtizedek miatt sokaknál feledésbe merültek, vagy a fiatal generációnál kimaradtak azok a fontos tapasztalatok, amelyek elengedhetetlenek a szilárdtüzelésű kályhák biztonságos használatához. Feledésbe merültek a tüzelőanyagok tárolásával, biztonsági távolságával kapcsolatos ismeretek, a tűzgyújtás és a tűz újraélesztésével kapcsolatos biztonsági szabályok. Fontos, hogy a hamut nem éghető anyagú edénybe gyűjtsük, azt ne ürítsük éghető anyagok környezetébe (például szemetes kukába). Nagyon szép látvány a kandalló előtt a puha szőnyeg, vagy állatbőr, de ezt egy kipattanó szikra könnyen lángra gyújthatja.
Reneszánszát éli a cserépkályha, kandalló, szilárdtüzelésű kazán központi fűtési rendszerbe integrálása, amely nem kellően átgondolt kialakítás és kellő szakértelem hiányában a fűtési szezonban emberéleteket követelhet. Ezeknél a vegyes rendszereknél minden begyújtásnál ellenőrizzük az elzáró szerelvények megfelelő állását.
Nagyon fontos, hogy mindig a kályhának megfelelő és jó minőségű fűtőanyagot használjunk. A nem megfelelő, vizes tűzifa használata eleinte koromlerakódáshoz, majd kéménytűzhöz vezethet.
A régebbi építésű épületeknél jellemző, hogy a kéménybe épített fagerenda beizzik, majd begyullad. A padláson járva érdemes meggyőződni a gerendák elhelyezkedéséről, nincsenek-e beépítve a kéménybe. Amennyiben a födém miatt ezt nem lehet vizsgálni, a kéményseprőknél lehet kezdeményezni a kémény belső kamerás vizsgálatát.
A kémények alsó, illetve felső részén a tisztítás miatt nyílásokat létesítenek, amelyeket egy nem éghető anyagú ajtóval lezárnak. Ha ezek az ajtók hiányoznak, repedtek, vagy sérültek, a forró égésgázok és az égési szikrák a kéményből kijutnak és kijutva tüzet okozhatnak.
Külön gondot kell fordítani az olajkályhák; a palackos propán-bután gázzal üzemelő fűtőberendezések biztonsági szabályainak betartására.
Az alábbi tanácsok figyelembevételével mind a kéménytüzek, mind a szén-monoxid-mérgezések elkerülhetőek:
- A fűtőeszköz és a kémény kialakítását és karbantartását bízzák szakemberre, a házilag barkácsolt berendezések életveszélyesek lehetnek.
- Évente legalább egyszer mindenki ellenőriztesse a fűtőeszközét. A lerakódott por és szennyeződés nemcsak rontja a fűtés hatékonyságát, hanem balesetekhez is vezethet.
- A családi házakba a kéményseprő nem megy automatikusan, az állampolgár által foglalt időpontban végzi el az ingyenes ellenőrzést és tisztítást. A kemenysepres linken lehet időpontot foglalni. Ha valaki a telefonos ügyintézést választja, hívja a 1818-as telefonszámot, majd a 9-es és az 1-es nyomógomb benyomásával eléri a kéményseprőipari ügyfélszolgálatot.
- A szén-monoxid-mérgezések elkerülése érdekében gondoskodjanak a lakás megfelelő szellőzéséről. Az új, jól szigetelő ajtókba és ablakokba szereltessenek résszellőzőt. A szén-monoxid akkor alakul ki, ha a nyílt égésterű fűtőeszköz elhasználja a szoba levegőjét az égéshez, és nem biztosított a levegő-utánpótlás.
- Egy megfelelően működő fűtőeszköz is bármikor meghibásodhat, ezért tanácsos egy jó minőségű szén-monoxid-érzékelőt beszerezni. A nem megfelelő érzékelők életveszélyesek, mert hamis biztonságérzetet keltenek, és korántsem biztos, hogy időben jeleznek.
- Az ITT található érzékelők megbuktak az ellenőrzéseken, ne használja őket!
- Az ITT található érzékelők megfelelő biztonságot nyújtanak.
- Ne fűtsenek háztartási hulladékkal, lakkozott, festett vagy nedves fával, mert ezek amellett, hogy mérgező gázokat bocsátanak ki, fokozzák a kéményben a kátrány és a korom lerakódását. Az ilyen lerakódások miatt leszűkül a kémény belseje, ami miatt visszaáramolhat a füst a házba.
- Ha valaki csak két hétig háztartási hulladékkal fűt, annyi korom és kátrány rakódik le a kéményben és a fűtőeszközben, mint normál fűtőanyag használata esetén egy teljes fűtési szezonban.
- A kémény belső falára lerakódott vastag korom- és kátrányréteg a fűtés hatására izzani kezd és akár meg is gyulladhat, ami lakástűzhöz vezethet. Minden ötödik lakástűz a kéményben keletkezik.
- A kályhák körül ne tároljunk éghető anyagot!
- Ne szárítsunk ruhát a fűtőberendezések tetején!
- A szobai, konyhai függönyök is legyenek távol a tüzelőhelyektől! Még a szél sem fújhatja a kályha, és a tűzhely fölé azt!
