Csökkentette egyes élelmiszerek árának növekedését az árfigyelő rendszer működése, 21 kategóriából 14 esetben ellensúlyozta az átlagárak emelkedését – derült ki a Makronóm Intézet elemzéséből. A bevezetése utáni első nyolc hónap elteltével visszafogta az élelmiszerek drágulásának ütemét, lassította az inflációt, amellett, hogy csak a téli hónapokban 19,4 milliárd forintot hagyott a magyar háztartásoknál.
Visszafogta az élelmiszerek drágulásának az ütemét, lassította az inflációt és jelentős összeget hagyott a vásárlók zsebében az árfigyelő rendszer.
Az élelmiszer-infláció lassulásában több tényező is szerepet játszott: az erősebb és stabilabb forintárfolyam, az energiaárak normalizálódása, a kedvezőbb mezőgazdasági termés, illetve az olyan kormányzati intézkedések is, mint az árfigyelő rendszer.
A rendszert 2023. július elsején vezette be a Gazdasági Versenyhivatal és a kormány azzal a céllal, hogy az élelmiszerárak összehasonlíthatóságán keresztül élénkítse a kiskereskedelmi láncok közti versenyt, így mérsékelve az árakat és segítve a fogyasztókat. A Makronóm Intézet a Gazdasági Versenyhivatallal együttműködésben megvizsgálta, hogy az árfigyelő rendszer működése milyen hatást gyakorolt közvetlenül az élelmiszerárakra és a teljes inflációra.
A 21 vizsgált élelmiszertípusból 14 esetén kimutatható, hogy az árfigyelő hozzájárult az átlagárak mérséklődéséhez az ársapkák 2023. augusztusi kivezetését is figyelembe véve. 2024 februárjára az élelmiszerárak 1,35 százalékkal mérséklődtek, míg az árfigyelő nélkül ez mindössze 0,24 százalékra becsülhető, így a teljes hatás 1,11 százalékpontra tehető. Az elemzésbe bevont termékcsoportok közül az ESL zsírszegény tej, a tojás, a vaj, a friss gyümölcsök, valamint a kenyér esetén volt a legjelentősebb hatása az árfigyelő rendszernek. A teljes magyar gazdaság árdinamikáját tekintve, a fogyasztói kosáron belüli súlyokkal korrigálva az eredményeket, az élelmiszerárakon keresztül összesen 0,20 százalékpontos inflációcsökkenés tulajdonítható az árfigyelő rendszernek.
A 2023 decembere és 2024 februárja közötti időszakban átlagosan 1,45 százalékponttal volt alacsonyabb az élelmiszer-infláció az árfigyelő bevezetése nyomán. A rendszer segítségével így három hónap alatt 19,4 milliárd forint maradt a háztartásoknál, ennyivel kellett volna többet fizetniük ugyanazon megvásárolt élelmiszer-mennyiségért. Ez egy háztartásra vetítve mintegy 4800 forint megtakarítást jelent.
A Makronóm szerint szükség van az online árfigyelő rendszer fenntartására és további bővítésére, hiszen számos alapvető élelmiszer, úgymint a kristálycukor, a sertéshúsok, a zsíros ESL és UHT tejek, valamint a friss zöldségek esetén a kötelező akciózás és a beszerzési áron való értékesítés kivezetésével ismét jelentős áremelkedés volt megfigyelhető.
Továbbá annak érdekében, hogy a jövedelmek emelkedése nyomán várhatóan élénkülő keresletre válaszul a vállalatok ne kezdjenek ismét agresszívebb árazási gyakorlatba, szükség van a kereskedelmi láncok közötti verseny fenntartására és erősítésére, amelynek az elmúlt időszakban hatékony eszközének bizonyult az árfigyelő rendszer.
