Az idén húsvétvasárnapra, azaz március 31-re esik majd a tavaszi óraátállítás időpontja, amikor is eggyel előre tekerjük az órát: hajnal 2-kor már hajnal 3 óra lesz, így ezen az éjszakán egy órával kevesebbet tudunk majd aludni.
Az óraátállítás lehetőségének első hivatalos említése 1916-ból származik, egyes források szerint azonban már Benjamin Franklin is felvetette annak szükségességét, miután megvizsgálta, mennyi világításra használt gyertya fogyott az 1784-es tél során, és úgy gondolta, az idő elcsúsztatása segítene az embereknek spórolni a világítás költségein.
Arról azonban, hogy az óraátállítás valóban segít-e csökkenteni a rezsiköltségeket, egészen máig nagy mértékben megoszlanak a vélemények. Egyes kutatások 0,5 százalékos átlagos fejenkénti megtakarítást, mások 4 százalékkal megugró költségeket bizonygatnak.
Sokan vitatják az óraátállítás pozitív hozadékainak meglétét, negatív következményeiről viszont rengeteg bizonyíték létezik. Egyes kutatások szerint 30 százalékkal ugrik meg a halálos közlekedési balesetek száma az óraátállítást követően, a munkahelyi balesetek száma pedig 6 százalékkal nőtt az átállítást követő első hétfőn.
Az orvosi műhibák száma 19 százalékkal nő meg az óraátállítás utáni héten, a szívrohamok száma 29 százalékkal, az agyvérzéseké 8, a depressziós tünetekkel jelentkező beteget száma pedig 11 százalékkal nőtt meg ugyanezen időszak során.
Az óraátállítás károsságának elsődleges oka pontosan abban keresendő, amit mindannyian érzékelünk az átállítás utáni reggelen: vagy kialvatlanok vagyunk a szokásosnál rövidebb alvásidő miatt, vagy túlaludjuk magunkat a szokatlanul hosszú este miatt, vagy pedig a szokásos időben kelünk, a nap viszont mégsem ott tart, ahol feje tetejére állított biológiai óránk szerint kellene, ez pedig teljeséggel összezavarja az időérzékünket.
Az elmúlt évtized során egyre több ország hagyta maga mögött az óraátállítás szokását: egy tavalyi kutatás szerint míg korábban a bolygó országainak fele állítgatta az órát, ma már csak az államok harmada él a szokással. A hagyomány mellett kitartók sorába Európa legtöbb országát, Ausztráliát, Latin-Amerikát, Brazíliát, és a Karib-térséget sorolhatjuk, míg a szokást már elhagyók közül teljes Ázsiát, Afrika nagy részét, Azerbajdzsánt, Iránt, Jordániát, Oroszországot, vagy éppen Törökországot emelhetjük ki.
Európában minden bizonnyal hamarosan véget ér majd a nyári-téli időszámítások korszaka: a Bizottság ugyanis már 2018-ben előterjesztett egy olyan tervezetet, ami megszüntetné a szokást, a Tanács azonban még nem jutott egyezségre a kérdésben, így a végső döntés még várat magára.
