Gazdafórumon tájékozódhattak a Heves és környéki gazdálkodók az új Közös Agrárpolitika pályázati lehetőségeiről. Az országjáró programot nagy érdeklődés fogadta városunkban is. A keddi rendezvényen részt vett Jakab István MAGOSZ elnök, az Országyűlés alelnöke, Papp Zsolt György helyettes államtitkár, Dr. Cseh Tibor András, a MAGOSZ főtitkára, Ignácz Balázs, Heves vármegye főispánja, dr. Juhász Attila Simon, a Heves Vármegyei Közgyűlés elnöke, Szabó Zsolt országgyűlési képviselő, Dr. Seszták Attila, a NAK Heves Vármegyei Igazgatóságának vezetője, Szendrei László a NAK Heves vármegyei elnöke, és Sveiczer Sándor, Heves polgármestere is.
Az országjáró gazdafórum februárban, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), valamint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) szervezésében indult el. A valamennyi vármegyét érintő rendezvénysorozat célja, hogy megismertesse a gazdálkodókkal az új Közös Agrárpolitika (KAP) Stratégiai Terv keretében hamarosan megjelenő pályázatokat.
Szendrei László a NAK Heves vármegyei elnöke elmondta, azt szeretnék, hogy a gazdák első kézből értesüljenek az Európai Unió mezőgazdaságának aktuális kérdéseiről, hozzátéve: ha a politika, a NAK, a MAGOSZ és a gazdálkodók összedugják a fejüket, akkor van lehetőség megoldást találni.
Szabó Zsolt országgyűlési képviselő szerint csak úgy tudnak együttműködni, ha együtt gondolkodnak és közösen találják meg a legkreatívabb megoldásokat. Az elkövetkező időszakban indulnak a Vidékfejlesztési Program Plusz csomagok, melyek segítségével mind a fiatal, mint az idősebb gazdák ki tudják használni a támogatási lehetőségeket.
Dr. Cseh Tibor András, a MAGOSZ főtitkárának előadása a gazdaság átadásáról szólt, középpontban a családdal és az azon belüli jogügyletek részletezésével.
A főtitkár kiemelte, hogy a magyar gazdatársadalom elöregedő, minden harmadik gazdálkodó a nyugdíjas korba lép. A magyar kormány könnyítésként egy olyan programot dolgozott ki a MAGOSZ és a NAK közreműködésével, melyben a gazdaságot egyetlen szerződéssel át lehet adni. Ehhez kapcsolódik egy vidékfejlesztési pályázat is, melynek keretében mind az átadó, mind az átvevő komoly pályázati forrást tud igényelni, ezzel is ösztönözve őket a gazdaság átadására. Amennyiben ez a folyamat sikeresen végbemegy, akkor Európában a legfiatalabb gazdatársadalom nálunk lesz, ami óriási versenyelőnyt jelent majd.
Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke a fordulat előtt álló európai agrárgazdaság kihívásairól beszélt, érintve az azzal kapcsolatos döntéseket.
“Az Unió mindent az európai zöld megállapodásból vezet le. Ez óriási adminisztratív terhet jelent. A támogatási rendszer változásai kapcsán olyan követelményrendszert támasztottak a gazdák elé, ami komoly versenyhátrányokat okoz. A gazdáktól a talaj művelési módjának meghatározásától kezdve a műtrágya, a hatékony növényvédő szerek megfelezésén, kivonásán át, a szigorú állatjóléti előírásokig sok minden megkövetelnek. Ezzel szemben az Unió megadta Ukrajnának a teljes vámmentességet, a harmadik országokból az Unió területére beáramló élelmiszerek, élelmiszer-alapanyagok esetében pedig semmilyen követelményrendszert nem állított. Ukrajnában az eddigi ismereteink szerint közel 20 féle olyan növényvédőszer hatóanyagot alkalmaznak ma is korlátlanul és gátlástalanul, ami az Európai Unióban minimum 10 éve be van tiltva.
A háború közepette környezetszennyezések zajlanak, nem látni, ez hogyan jelentkezik az ide érkező élelmiszerekben. A magyar kormány lépett: 23 termék esetében zárt a határunk, csak a humanitárius folyosó működik. A gond az, hogy az olyan, schengeni határon belüli országokból, melyeknek nem zárt a határa, ezek a termékek már bekerülnek hazánkba. Ezért fontos, hogy a magyar kormány megtette, amit megtehetett. Próbálta kompenzálni a negatív intézkedéseket. A kormány a Nemzeti Kiegészítő Támogatásokat, amiket az Unió méltóztatik megengedni a tagállamoknak, a legmagasabb, azaz 80 százalékban biztosította. Az adminisztratív terhek jelentős részét is levesszük a gazdák válláról a falugazdász szaktanácsadók felkészítése révén. Fontos kérdés, hogy szó legyen az elektronikus gazdálkodási napló kitöltéséről is ezeken a fórumokon. Nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy az a gazda, aki keresi a kapcsolatot a NAK-kal, a MAGOSZ-szal, egy forint támogatástól nem fog elesni” – emelte ki Jakab István.
Papp Zsolt György, az Agrárminisztérium vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára kiemelte, hogy nincs még egy ágazat, amely ekkora támogatásban részesült volna.
“Több mint 1400 milliárd forint volt a 2023. évi kifizetés összege a magyar agráriumban a sok nehézség ellenére: aszály volt, előtte pandémia, ma a szomszédunkban háború dúl, meg a világ más részein is. Nehéz helyzetet teremt az energia égre szökött ára, az infláció, a kamatkörnyezet, és még sorolhatnám. De van egy fix dolog: az 1400 milliárd forint. A 2024-es esztendő az, amikor az agrártámogatások lehetőséget teremtenek a megújításra, az új létesítésére, egy új generáció megjelenésére, komplett feldolgozó kapacitás létesítésére. Ha az összes számot nézzük, 5500 milliárd forintról beszélünk, amelyből 2500 milliárd terület- és állatalapú támogatás. Aki jó kérelmet nyújt be áprilisban, annak októberben biztosan lesz kifizetés – mondta a helyettes államtitkár.
Fotó: Hevesi Hírportál/Jakab Tibor
