Nagyszerű eredmény, hogy az ételmaradék a felére csökkent azokban az iskolákban, ahol szabott menü átvétele helyett svédasztalról szedhetnek maguknak a diákok. Páger Zsolt szerint ebben a rendszerben a gyerekeknek meg lehet tanítani, hogy ne pazaroljanak, annyit szedjenek, amennyit el is fogyasztanak. A legsikeresebb rendszerek ott alakultak ki, ahol ebben a folyamatban a pedagógusok is segítik a gyerekeket.
Hazánkban jelenleg a közétkeztetésben kimért étel 27 százaléka a kukában végzi, évi 200 ezer tonna ételből 50 ezret pazarlunk el.
A HunGastot egyre több iskola keresi meg, a következő tanévben akár 24-25 ezer diákot is elérhet már a szabadszedéses rendszer. A svéd példát magyar viszonyokra adaptáló rendszerben a gyerekek különösen értékelik, hogy kóstolhatják is az ételeket, csak az a kérés, hogy üres tányért vigyenek vissza a menzán.
Enyedi Csaba, a Hungast kommunikációs igazgatója korábban arról is beszélt, hogy a szabadszedéses menza nemcsak környezetkímélő, de rengeteget segíthet a gyerekek döntési képességének fejlesztésében is, hogy megismerjenek olyan ízeket és ételeket, amelyeket otthon nem ettek, vagy azért nem készítik el ezeket az ételeket, mert a kialakult válogatósság miatt már inkább nem is próbálkoznak.
