A hazai televíziós piac karakteresen átalakult az új évezredben a technológiai fejlődés, a médiafogyasztási szokások változása és a digitális platformok megjelenése miatt. 1997 óta egyre több időt töltünk képernyők előtt – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatásából. A tévénéző közönség az elmúlt két és fél évtizedben gyorsabban öregedett, mint általában a magyar lakosság: 2022-ben átlagosan tíz évvel voltak idősebbek a képernyő előtt ülők a lakosság átlagánál, míg huszonöt éve ez a különbség csupán négy év volt.
Napjainkban a szabadidő eltöltésében még mindig a televízióé a főszerep: 2021-ben közel három és fél órát töltöttek internetezéssel a tizenöt évesnél idősebb honfitársaink, a televízió előtt viszont több mint öt órát ültek. A televíziózási szokások ugyanakkor átalakultak az elmúlt közel két évtizedben a lekérhető médiaszolgáltatások és a videómegosztó platformok megjelenése miatt. A műszeres televíziós közönségmérés kezdete óta a magyar lakosok napjuk közel hatodát tévénézésre fordították, sőt, a Covid-járvány idején ez az arány még tovább emelkedett, így 2020-ban már egy átlagos nap ötödét e tevékenységgel töltötték.
Bár a napi fogyasztási idő 3 óra 42 percről 4 óra 49 percre emelkedett, az utóbbi évtizedekben több mint egymillió néző tűnt el a tévéképernyők elől. Elsősorban az idősebb generáció tagjaira jellemző, hogy rendkívül sokat ülnek a tévékészülékek előtt: nekik az elmúlt 25 évben majdnem három órával növekedett a napi tévéfogyasztási idejük. Ennek köszönhető, hogy összességében több mint egy órával nőtt a tévénézésre fordított idő a négy év feletti lakosságra vetítve. A magyarok az európai átlagnál többet tévéznek: míg 2021-ben az európai lakosság 70 százaléka, a magyarok 73 százaléka töltötte az idejét a képernyő előtt napi szinten.
Érdekesség, hogy a tévénéző népesség gyorsabban és nagyobb ütemben öregedett, mint a magyar társadalom egésze. 2022-ben átlagosan tíz évvel volt idősebb a képernyő előtt ülő közönség a lakosság átlagához képest, míg huszonöt éve ez a különbség csupán négy év volt. A népesség átlagéletkora az elmúlt két és fél évtizedben 38 évről 43-ra emelkedett, míg a tévénézők átlagéletkora 42-ről 53 évre nőtt.
A nézői korösszetételt és a csatornaválasztást tekintve 2022-ben az ATV és a Hír TV követői voltak a legidősebbek, átlagosan 67 évesek. A vezető kereskedelmi csatornák esetében az RTL-csoport közönsége három évvel volt fiatalabb a TV2 táboránál. A legfiatalabb közönséget a Viacom hét csatornája tudhatja magáénak, ami nem meglepő, hiszen portfóliójába tartozik a Nickelodeon, a Nicktoons és a Nick JR is.
Az elmúlt 25 évre visszatekintve megállapítható az is, hogy vannak olyan műfajok, amelyek kikoptak vagy akár teljesen el is tűntek a műsorkínálatból: ezek közé tartoznak például a színházi közvetítések vagy a cirkusz és a varietéshow-k. Amíg 2015-ben még 108 színdarabot láthattunk hét csatorna kínálatában, addig 2020-ban egyedül az m5 vállalta fel a kultúra ezen szegmensének terjesztését, igaz, 2022-re így is ötödére esett vissza a színházi közvetítések száma. Ugyancsak eltűnőfélben vannak a kifejezetten gyerekközönségnek készített nem fikciós műsorok, mint például az információs magazinok, a vallási műsorok és a sportversenyek. A legnézettebb műsorok között a filmek helyét előbb átvették a különböző nem fikciós műsorszámok, majd a sorozatok, míg napjainkban a hír- és információs műsorok rendelkeznek meghatározó pozícióval.
A csatornakínálat bővülését a technológiai fejlődés alapozza meg, ami lehetővé teszi, hogy a médiaszolgáltatók akár kábelcsatornán, akár műholdas közvetítés útján vagy éppen a digitális platformok révén tegyék elérhetővé a szolgáltatásaikat. A műsortovábbítási technikák fejlődésével az elérhető szolgáltatások száma valószínűleg tovább bővül.
Forrás: nmhh
