A weboldal a leggyakrabban használt súlykategóriák nyilvános tarifáit veti össze, a borítékban feladott küldemények esetében a fél-, egy- és kétkilós, a dobozban küldött csomagoknál pedig az egy-, a két- és az ötkilós kategóriákat. Ezen kívül megkülönböztet regisztrált és nyomkövetéses csomagokat. Ha valamelyik ajánlat elnyerte a tetszésünket, akkor a részletekről az adott postai szolgáltató honlapján tájékozódhatunk.
Ha külső sérüléssel érkezik meg a csomag, arról mindenképpen szólni kell a futárnak, kézbesítőnek, aki a kézbesítési okiraton jelzi a sérülés tényét. Ha csak felbontás után derül ki, hogy megsérült a tartalom, azt a kézbesítést követő három munkanapon belül tudja a címzett a postai szolgáltató felé írásban jelezni és jegyzőkönyvbe vetetni. Ilyenkor kártérítési igénnyel is lehet élni. Ha a nekünk feladott küldemény nem érkezett meg, vagy a nyomkövetési információk szerint már hosszú ideje nem változik a helyzete, ugyancsak a postai szolgáltatóhoz fordulva érdeklődhetünk a küldemény hollétéről.
Ha olyasmit küldenénk ajándékba, ami törékeny vagy speciális kezelést igényel (például bor, edények stb.), akkor mindenképpen gondosan tájékozódjunk a feladás előtt. Sok szolgáltató egyáltalán nem vállalja az ilyen küldemények szállítását, így ha mégis feladjuk őket és bajuk esik, akkor nem számíthatunk kártérítésre. Más esetekben csak külön elővigyázatossági intézkedések mellett szállíthatók az ilyen csomagok, amelyeket a feladónak kell betartania. Ha ezek elmaradnak, hiába írjuk rá a csomagra, hogy „Törékeny!”, ezt a szolgáltatók nem tudják figyelembe venni. A küldeményt felvevő munkatárs nem köteles ellenőrizni a csomag tartalmát, tehát az előzetes tájékozódás és a gondos csomagolás a saját érdekünk.
A postai szolgáltatással kapcsolatos panaszok kivizsgálása elsődlegesen a szolgáltató feladata, akinek 30 napja van az írásban benyújtott panasz kivizsgálására. Ha a szolgáltató a panaszra határidőn belül nem vagy késve válaszol, esetleg az ügyfél szerint nem tartotta be a jogszabályokat, a válasz kézhezvételétől, vagy a válasz elmaradása esetén a válaszadási határidő lejártától számított 30 napon belül az NMHH-hoz fordulhat, és felügyeleti eljárást kezdeményezhet.
A kártérítési igényekkel is a szolgáltatóhoz kell fordulni. Ha ezt a szolgáltató elutasítja, vagy nem az általunk kért összeget fizeti ki, akkor léphetünk tovább rendszerint a bíróságra vagy a békéltető testülethez. Az NMHH-hoz ebben az esetben is csak akkor lehet fordulni, ha az ügyfél szerint a szolgáltató nem a jogszabályok szerint járt el, de magáról a kártérítési igényről a hatóság nem dönthet.
Forrás: Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság