Páratlan és megtisztelő születésnapi köszöntés részese lehettem a napokban. Városunk köztiszteletben álló mesteredzőjét köszöntöttem 90. születésnapja alkalmából otthonában, s átadtam számára azt az emléklapot is, amelyben Orbán Viktor miniszterelnök üdvözölte a jeles nap alkalmából – tájékoztatta szerkesztőségünket Sveiczer Sándor, Heves város polgármestere.
A városvezető kiemelte: “Tóth Gyulát a városban elismerés és nagyrabecsülés veszi körül, hiszen nemcsak a pedagógia világában, hanem a közélet területén is sokat tett Hevesért. Élete során mindig a közösség érdekét szolgálta, és példaképe volt sok-sok generációnak. Azt kívánom, hogy még sok éven át élvezze ezt a megbecsülést.
Az ünnepelt meghatódottan fogadta polgármester úr gratulációját, köszönetet mondott a település vezetőjének, annak lakóinak a szeretetért és a tiszteletért, mely évtizedek óta övezi.
Az OTSH által mesteredző címmel elismert szakember négy évig edzette a 4×100-as váltót a világbajnokságra. Az 1983-ban, Helsinkiben elért 38,67 mp-es eredményt azóta is magyar csúcsként tartják számon.
A tornaszerek között, atlétikai pályán és tanári pulpituson egyaránt otthonosan mozgó Tóth Gyula tanár úr érdemeit számos elismeréssel jutalmazták; Sportérdemérem arany fokozata, Toldi Miklós díj, „Heves Város Sportjáért” emlékérem, az iskola által alapított, Barcsik Imre kolléga portréjáról készült „emberségből példát” emlékérem, Bourges város díszpolgári címe és az augusztus 20-i díszünnepségen átadott „Pro Urbe Heves” emlékérem.
Olyan tornász-csapatokat nevelt ki, akik szinte minden évben az országos bajnokság első hat helyezettje közé kerültek. A tanár úr külön kiemelte a nagyon tehetséges Kovács Péter olimpikont, akivel hét éves korától egészen hetedik osztályos koráig nyáron is napi szinten foglalkozott. Ifjúsági válogatottként került Dunaújvárosba, ahol sok évig felnőtt válogatottként vett részt világversenyeken, olimpiákon. Nevéhez fűződik a Kovács szaltó, amit ő talált ki, és ezen a néven hajtják végre ma már az egész világon.
A szertorna mindig is Gyula bácsi szíve csücske volt, de elérkezett az az időszak, a 70-es évek eleje, amikor már nem voltak adottak a fejlődés feltételei. Akkor kezdett el az atlétikával komolyabban foglalkozni, és talált ebben a sportágban is igazi gyöngyszemekre. Rövidesen a Hevesi SE kilenc sportolója került a különböző korosztályos válogatottakba. Lajer Klára, Tóth Vera, Szabó Éva, Bányai Ilona, Villangó Bernát és Együd László igencsak jól csengő név.
A 100 és 200 méteren sokszoros magyar bajnoki címig jutott, EB-n, VB-n és olimpián is szereplő, a fedettpályás országos csúcsot 200 m-en még mindig tartó Nagy István 1985-ig tartozott a HSE-hez.
Tóth Gyula mesteredző igen tartalmas életutat tudhat magáénak: 11 évesen került be az egri Dobó István Gimnáziumba, ott kezdett el Csányi Barna testnevelő tanár irányítása alatt tornászni, és hamarosan a gimnáziumi csapat tagja lett. Csányi tanár úr igazán pozitív példaként állt a diákok előtt, mert bármibe fogott is, azzal országos sikerű eredményeket ért el. Mondhatnánk, hogy az ő indíttatására lett testnevelő, de ez így nem teljesen igaz.
Nyolc éves korától ugyanis gépészmérnöknek készült, azonban malomtulajdonos származása miatt, nem küldték tovább a felvételi lapját. Érdekes volt ennek a „kulákságnak” a hátterét meghallgatni: Gyula bácsi apai nagyapja molnársegéd volt, aki a barátjával közösen vásárolt egy malmot, majd a fiainak is adott egy-egy felet, aminek a másik részét le kellett törleszteniük. Az apa azonban csak két évig élvezhette a tulajdonos szerepét, mert 1944-ben meghalt, és a feleségére hagyta a malom igazgatását. Az államosítás vetett véget a „jómódnak”, és a kis családnak fel kellett adnia addigi életét.
Gépészmérnök nem lehetett, de egy jó szándékú segítő, a házinéni fia jóvoltából 243 Ft-os ösztöndíjjal felvették az egri Pedagógiai Főiskola testnevelés szakára. Végzősként a tanulmányi osztály Kömlőre irányította, ahol nyolc felejthetetlen évet töltött a bérelt külön teremben, amit házilag összeállított tornaszerekkel töltöttek meg. Az ő nevéhez fűződik egy szabadtéri megyei bajnokság megrendezése is.
A kömlői évek után a Testnevelési Főiskolára járt, majd a hevesi Általános Gimnázium alapító tagjaként folytatta pedagógusi munkáját.
A nyugdíjas edző szerencsésnek érzi magát, mert sok jó tanítványa közül több mint 40 a testnevelő tanárok szép, de kemény pályáját választotta, mostanában sem pihen. Saját kis asztalos műhelyében régi bútorokat restaurál, néha felkészít egy-egy diákot tornából az emelt szintű érettségire, de leginkább várja a három unokát, akik szívesen töltenek annyi időt a nagyszülőkkel, amennyit csak lehet, bár ezt a két nagyobb esetében a Detroit-Heves távolság igencsak megnehezíti.
