Elindult a nemzeti konzultáció, a kérdőíveken 11 olyan témakört vet fel a kormány, amely meghatározó hazánk önrendelkezése szempontjából. Nézzük, mire vonatkozik az a 11 kérdés, amely a nemzeti konzultációs kérdőívekkel legkésőbb karácsonyig minden magyar háztartásba eljut!
1. Rezsitámogatás
A rezsicsökkentés 2013-as bevezetése óta az Európai Bizottság több alkalommal is kísérletet tett arra, hogy a magyar családok életét alapvetően megkönnyítő kedvezmény felszámolására kényszerítse a kormányt. Brüsszel most is azt akarja elérni, hogy töröljük el a rezsitámogatást. Állásfoglalásukban azt írják, hogy „az energiatámogatási intézkedéseket fokozatosan meg kell szüntetni”.
– Egy olyan intézkedést akarnak eltörölni, amely havonta átlagosan 181 ezer forinttal csökkenti a magyar családok energiaszámláit – emlékeztet a kabinet. A konzultáció első kérdésében a résztvevők a rezsitámogatás fenntartása mellett foglalhatnak állást.
2. Kamatstop
Az unió központjában nem nézik jó szemmel azt sem, hogy a magyar kormány védelmet nyújt az embereknek a háború következtében elszabaduló inflációval együtt többszörösére emelkedett banki kamatokkal szemben.
A kamatstop bevezetése 300 ezer családot és csaknem 30 ezer vállalkozást érint kedvezően, Brüsszel azonban az úgynevezett országspecifikus ajánlásokban egyértelművé tette, hogy el akarja törölni ezt az intézkedést. A konzultációban véleményt formálhatunk arról, hogy támogatjuk-e a kormányt a kamatstop fenntartásában a 2024-es évben is, vagy a brüsszeli bürokratákkal értünk egyet, akik kivezetnék jövőre az intézkedést.
3. Extraprofitadó
A harmadik pontban is az előzőhöz hasonló konfliktusról van szó az EU vezetése és hazánk között. A kormány extraprofitadót vetett ki azokra a nagyvállalatokra, amelyek a járvány és a háborús válság idején jelentős extraprofitot halmoztak fel. Ezért elvárható, hogy ők is vegyék ki a részüket a közös teherviselésből. Brüsszel azonban azt akarja, hogy Magyarország idén év végéig szüntesse meg az extraprofitadókat.
A kormány kíváncsi az emberek véleményére, hogy szerintük is fenn kell-e tartani az intézkedést.
4. Migránsgettók
Hosszú évek óta küzd Magyarország az Európai Unió migrációs politikája ellen. A kontinensre egyre nagyobb veszélyt jelentő illegális bevándorlás és a nyugat-európai országokban látványosan csődöt mondott integráció hátrányos következményeit Brüsszel szét akarja teríteni a közösség összes államában, így hazánkban is.
Helyettünk akarnak dönteni arról, hogy kivel éljünk együtt és kiket engedjünk be az országunkba. Kötelezni akarnak minket, hogy már a menekültügyi kérelmek elbírálása előtt engedjük be a migránsokat az országba. Ezzel migránsgettókat hoznának létre Magyarországon is – olvasható a konzultációs kérdőíven. Ebben a pontban a válaszadók egyértelművé tehetik, hogy elutasítják-e a migránsgettók létrehozását, vagy elfogadják a brüsszeli migrációs terveket.
5. Brüsszeli pénzek a Hamásznál
Az októberben kirobbant izraeli konfliktus, a Hamász palesztin terrorszervezet brutális támadása után központi kérdéssé vált Európában, hogy Brüsszel az elmúlt években sok százezer euróval támogatott palesztin szervezeteket. A támogatás egy része ráadásul a Hamász terrorszervezethez is eljutott. Az elmúlt hetekben Európa nagyvárosaiban bevándorlók tömegei ünnepelték a közel-keleti terrortámadásokat, így a Brüsszel által ösztönzött migráció révén a terrorizmus ismét fenyegeti kontinensünket.
A konzultációban véleményt alkothatunk arról, hogy a terrorveszély miatt elutasítjuk-e a palesztin szervezetek további támogatását Brüsszelből.
6. Ukrajna felfegyverzése
Szintén az ország biztonságát érinti az ukrajnai háborúval kapcsolatos uniós politika. Brüsszel a kezdetektől fogva háborúpárti álláspontot képviselt és fegyverszállítást sürgetett. Ennek megfelelően már eddig is több mint ötmilliárd eurót költött az ukrán hadsereg fejlesztésére. A legújabb javaslat szerint pedig további 20 milliárd eurót adnának Ukrajna felfegyverzésére. Itt is markáns véleményt fogalmazhatnak meg a válaszadók, akik elutasítják a fegyverszállításokat, ezzel szemben tűzszünetet és békét sürgetnek.
7. Még több uniós pénz Ukrajnának
Az Európai Bizottság további 50 milliárd euróval akarja támogatni keleti szomszédunkat. Az összeg azonban a jelenlegi uniós költségvetésben nem áll rendelkezésre, ezért a tagállamoktól akarnak pluszforrásokat kicsikarni. Úgy kérnek Magyarországtól további hozzájárulást, hogy hazánk jó ideje nem kapja meg a neki szerződés szerint járó uniós pénzeket.
Magyarország már eddig is sok milliárd forintot költött az Ukrajnából menekülők megsegítésére. Ezek fényében világossá teheti mindenki a konzultációban, hogy nem szeretne több pénzt fizetni az adóforintjainkból Ukrajnának, amíg a nekünk járó pénzt nem kaptuk meg.
8. Brüsszel felvenné Ukrajnát az Európai Unióba
Az utóbbi napokban ismét erősödnek az Ukrajna teljes jogú EU-tagságát szorgalmazó hangok, pedig egy hadviselő országról van szó, ráadásul a felvételük alapjaiban forgatná fel a jelenlegi uniós támogatási rendszereket.
A jelenlegi szabályok alapján teljes jogú tagként Ukrajna kapná az uniós források jelentős részét. Ezért is fontos a nyolcadik kérdés, amelyben véleményt mondhatnak az emberek arról, hogy szerintük sem adottak a feltételek Ukrajna teljes jogú tagságához.
Az Ukrajna uniós tagságából fakadó lehetséges problémák egyike már most látható, mivel a háború kirobbanása után Brüsszel megnyitotta a határokat az ukrán gabonaszállítmányok előtt. Az intézkedésnek elvileg az volt a célja, hogy a szállítmányok eljussanak a világ szegényebb régióiba. A génmódosított ukrán gabona jelentős része azonban ehelyett elárasztotta a kelet-európai országok piacait, és rendkívül nehéz helyzetbe hozta a térség termelőit.
Magyarország ugyan megtiltotta az ukrán gabona behozatalát, de Brüsszel továbbra is azt akarja, hogy engedjük be a génmódosított terményeket. Most lehetőségük van az embereknek is erős véleményt nyilvánítani arról, hogy szerintük is minden lehetséges módon ki kell-e állni a magyar gazdákért és biztosítani kell a magyar mezőgazdaság GMO-mentességét.
10. Brüsszel eltörölné a gyermekvédelmi törvényt
A gyermekvédelmi törvény az unió központjában éles kritikát váltott ki, és mindent megtesznek a jogszabály visszavonásáért, az Európai Bizottság bíróságon is megtámadta azt. Eközben egyre több hír lát napvilágot a gyermekeket célzó agresszív LMBTQ-propagandáról.
A kormány ebben sem kíván engedményeket tenni, sőt tovább szigorítaná a gyermekvédelmi szabályozást. Erről is véleményt mondhat minden magyar a következő hetekben.
11. Külföldi befolyásolási kísérlet a magyar politikában
Az elmúlt időszakban különböző külföldi szervezetek milliárdos összegekkel támogattak magyar politikai szereplőket és hozzájuk kapcsolódó aktivistacsoportokat. Így akarják kikényszeríteni, hogy Magyarország változtassa meg álláspontját a meghatározó kérdésekben. Sokak szerint ez nem más, mint politikai korrupció – összegzik a konzultáció 11. pontjában azt a botránysorozatot, amelyre a múlt évben derült fény, amikor nyilvánosságra került, hogy mintegy négymilliárd forintnak megfelelő dollárral támogatták elsősorban tengerentúlról a hazai baloldal kampányát.
A konzultációban megerősíthetjük a kormány törekvését, hogy szigorúbban, akár törvényi szigorítással is fellépjenek a külföldi befolyásszerzés ellen. Ismert, hogy éppen ezért már készül a szuverenitásvédelmi törvénycsomag.
A kérdőívek visszaküldése ingyenes, a kitöltésére mindenkinek lesz alkalma, hiszen a feladási határidő 2024. január 10., és karácsonyig legkésőbb kézbesítik az összes magyar háztartásnak.
