Vadgázolás esetén július elsejétől a balesetet okozó sofőr a keletkezett kár mellett még bírságra is számíthat. Vadbaleset miatti hatósági eljárás során a sofőr csak akkor mentesül a bírság alól, amennyiben bizonyítani tudja azt a tényt, hogy a vadállat a vadászok miatt volt az úttesten.
Vadátjárás miatt az esti, éjszakai és hajnali órákban fokozottan óvatosan kell autóval közlekedni. Ezen napszakokon kívül az év több hónapjában is érdemes jobban odafigyelni. Ilyen az őzek párzási időszaka, mely nagyjából július közepétől augusztus közepéig tart. Ezt követi a szarvasbőgés, mely körülbelül szeptember közepétől október közepéig tart. A téli időszakban, decembertől, a szarvasok csoportos mozgása jelenthet veszélyt, valamint az utak sózása is az autók közelébe vonzhatja a vadállatokat.
Július 1-jével pedig változott a vadgázolásokra vonatkozó jogszabály is, ennek értelmében szinte minden esetben a sofőr a bűnös. A pontos jogszabály a Magyar Közlönyben olvasható.
A módosításokat Kovács István, az Országos Magyar Vadászati Kamara Heves Vármegyei Területi Szervezet titkára ismertette a heol.hu-val.
– Ha a vad az úttestre önszántából kerül ki, egy vadászatra jogosult személy sem tartozik érte felelősséggel. Ebből adódóan, ha a gázoló nem képes bizonyítani azt a tényt, hogy a vad a vadászok miatt volt az úttesten – űzés, hajtás vagy esetleges lövés miatt – akkor a felelősség teljes mértékben az autót vezetőre hárul. A sofőr csak akkor jogosult kártérítésre, amennyiben a baleset során a szakaszra érvényes sebességkorlátot nem lépte túl, valamint bizonyítani tudja, hogy a vad a vadászok miatt volt az úttesten.
A jogszabályváltozás kedvezőtlen az autósok számára, mert megnőtt annak az esélye, hogy vadgázolás esetén szinte minden esetben a balesetet szenvedő felet vonják felelősségre bírság kíséretében.
Vadgázolás során a balesetet okozó sofőrnek értesítenie kell a rendőrséget, valamint személyi sérülés esetén a mentőket is. A baleset során a sofőrre kiszabható vadvédelmi bírságról is tájékoztatást adott Kovács István. A vadvédelmi bírságot a vadászati hatóság szabja ki, melynek mértéke a vad vadgazdálkodási értékétől függ.
– Például fácánkakas esetén a bírság 10 ezer forint, őzsuta esetén 100 ezer forint, míg 10 kilogramm trófeatömeget meghaladó gímbika esetén 3,75 millió forint is lehet – tájékoztatott az országos vadászati kamara titkára.
Az elgázolt vadat nem lehet elmozdítani a helyszínről, hiszen akár egy millió forintos bírságra is büntethetik azt, akinek megtalálják járművében a vad testét.
