A tanév egyik legszebb ünnepén, június 16-án, 22 végzős tanulótól búcsúzott az iskola közössége.
Az ünnepség az utolsó tanítási napon, csengőszóval kezdődött. Horváth Ilona ballagtató osztályfőnök vezetésével, az iskola diákjainak sorfala között, az ünnepi díszbe öltözött folyosókon át, kivonultak a ballagó nyolcadik osztályosok, az ünneplés helyszínére.
A hagyományok szerint az iskola kisudvarán, a belombosodott, nyugalmat adó fák között zajlott a műsor, a hozzátartozók, meghívott vendégek, tanulók, nevelők körében.
A búcsúzó beszédekben a diákok visszaemlékeztek a gyorsan eltelt nyolc évre, elhangzott köszönet a türelmes, kitartó nevelő-oktató munkáért, a hála szavai a szülőknek a támogatásért. Jelképesen átadták a stafétát a hetedik osztályos diákoknak, majd emlékszalagjukat is felkötötték az iskola kopjafájára. A megható köszöntő beszédeket az iskolai énekkar dalai tették színesebbé.
Az iskola nevelői, dolgozói nevében Mezeiné Vass Ágnes tagintézmény-vezető búcsúzott, beszédében így fogalmazott:„…szeretnénk a szép emlékeket megőrizni: a sport programok lebonyolítása, a labdarúgó és atlétika versenyeken való sikeres eredmények, a pályázatok keretében megvalósult programokon való részvételetek – színház, vízitúra, strandolás, táblajátékok, kirándulások -, az iskolai műsorokban való szereplés, és a jó hangulatú tanórák is, amikor megelégedve jött ki mindenki, tanár és diák. Bízom benne, hogy az itt eltöltött nyolc év emlékeiből mindegyikőtök tud magával vinni a tarisznyájába.”
Majd a következő szavakkal köszönt el a tanulóktól: „Kívánom nektek, hogy egész életetek során legyen erőtök, kitartásotok a nehézségeket leküzdeni, alkalmazkodni a változásokhoz. Tudjatok megbocsájtani, szeretettel fordulni azokhoz, akik körülvesznek benneteket. Ismerjétek fel, hogy a világ nem úgy működik, hogy én csak kapok. A társas kapcsolatok alapja az adok-kapok egyensúlya, legyen szó szülő-gyerek, tanár és tanuló, barát és barát viszonyáról. Kívánom, hogy azok az alapok, amelyeket ebben az iskolában szereztetek, elegendőek legyenek ahhoz, hogy önmagatok számára célt tudjatok találni, s ezt a célt meg is tudjátok valósítani. Nem kell mindenkinek sztárnak lenni, elég, ha értékes emberekké váltok.”
A tagintézmény-vezető Pam Brown szavaival búcsúzott:
„Kívánok neked mindent, ami csak jó – kiváltképp az újrakezdés képességét. Tanulj a szomorúságból és a hibákból! Aztán indulj tovább! És mindenekelőtt kívánok neked bátorságot! Ez a bölcsője minden másnak!”
