A Nemzeti Összetartozás Napján ünnepélyesen megszentelték és megáldották az újraalkotott Országzászló emlékművet, ahol a hevesiek együtt emlékezhettek a trianoni szerződés tragédiájának 103. évfordulójára. Kilencven évvel ezelőtt a megyében elsőként a hevesiek emelték az emlékművet, amelyet később ledöntöttek, s most Heves Város Önkormányzata visszaállíttatta. A Szent István Parkban megjelenteket Sveiczer Sándor polgármester köszöntötte, majd Nagy János Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár és Szabó Zsolt országgyűlési képviselő mondott ünnepi beszédet.
A Történelmi Vitézi Rend és zászlók felvonulásával kezdődött a Nemzeti Összetartozás napi ünnepi program.
Nagy János államtitkár ünnepi beszédében rámutatott: “Jó látni, hogy Magyarországon előbb vagy utóbb minden a helyére kerül. Ez az emlékmű is. 90 évvel ezelőtt, ahogy hallhattuk: a megyében először a hevesiek, az Önök ősei emelték. Majd jöttek a kommunisták, az internacionalista kommunisták, ledöntötték. És Önök most itt újra visszaállítják. A hevesi országzászló így hát oda kerül, ahol a hevesiek szívében mindig is volt: fel, magasra! Méltóbb módon aligha ünnepelhetnénk június 4-ét, a nemzeti összetartozás napját.
Trianon. Egy szó, melyet minden magyar ismer. Egy szó, amely minden magyarban fájdalmat vált ki. Különösen fájdalmas ez azért is, mert azok okozták nekünk, akikről nem is sejtettük volna. A Trianon előtti zűrzavar egyik legnagyobb tapasztalata: azt az országot, amelyik nem tudja saját magát megvédeni, azt mások sosem fogják.”
– Tudjuk: az erő bátorság nélkül olyan, mint fejsze nyél nélkül. A mi fejszénknek pedig ezer év alatt kifaragott, bivalyerős nyele van, ezért tudunk kiállni nemzeti érdekeinkért minden fórumon. Ha kell, a brüsszeli asztaloknál, ha kell, a kárpátaljai magyar testvéreink érdekében. Ez a bátorság segít abban is, hogy kezet tudjunk nyújtani Közép-Európa valamennyi népének – tette hozzá a politikus.
Kiemelve: “Európának ezt a szegletét csak együtt tudjuk naggyá tenni újra, de csak akkor, ha nem engedjük, hogy Közép-Európa sorsáról megint mások döntsenek. Ezért van az is, hogy a ránk zúduló támadások ellenére is meg fogjuk védeni mindazt, amit az elmúlt tizenhárom évben közösen elértünk. A nemzet határokon átívelő újraegyesítésétől a munkaalapú gazdaságon, a rezsicsökkentésen és a családközpontú politikán át a magyarbarát külpolitikáig. Arra kérem Önöket, hogy támogassák ezekben a célkitűzésekben Magyarország kormányát.”
Végezetül azt kívánta a hevesieknek Nagy János, hogy az országzászló legyen egy mementó, egy intő jel, egy égre mutató ujj; amikor fölnéznek rá, ne csak az ezeregyszáz éves dicsőségünket lássák, de az is jusson eszükbe, hogy csak az lehet a mienk, amit meg is tudunk védeni. Adja Isten, hogy a hevesieknek még sok-sok nemzedéke tudjon így, felemelt fejjel, felemelt szívvel, előre tekintve járni – zárta szavait.
Sveiczer Sándor polgármester köszöntőjében elmondta:
“Majd’ 4 emberöltővel ezelőtt nagyapáink összefogtak Heves városában. Összefogtak és az akkori Heves megyében legelőször országzászlót avattak. Ez azt jelenti, hogy 1933-ban is igazi magyarok éltek Hevesen.
Igazi nagybetűs emberek, mert összefogtak és megmutatták, hogy igenis lehet és kell irányt mutatni az utódoknak. Irányt mutatni úgy, hogy ne feledjük történelmünket, ne engedjük, hogy gyermekeink unokáink elfelejtsék a magyar történelmet, még akkor sem, ha az tragikus, vagy szomorú dátumokat, eseményeket tartalmaz. A tragédiákból is tanulhatunk, és tanulnunk is kell mert ez a túlélés záloga. A magyarságnak több ezer éves történelme van. Erre emlékezzünk mikor erre az újraalkotott hevesi országzászlóra tekintünk.
Ez az országzászló mutasson utat mindannyiunknak. Az esti megvilágítással jusson eszünkbe a világító Felvidék, Kárpátalja, Erdély, a Délvidék és az Őrvidék és az Anyaország 15 millió magyarja. E szellemi örökségünkből merítsünk erőt, hiszen a történelem nem ért véget. A folyamatosan változó világunkban küzdenünk kell a magyar nemzetért, itt szűkebb hazánkban pedig Hevesért a hevesiekért.”
Szabó Zsolt országgyűlési képviselő megemlékezésében arról beszélt, hogy a zászló szent kötelességnek, nagy eltökéltségnek és a ránk nehezedő súlyos kötelességnek a szimbóluma is egyben, melynek ma is igyekszünk eleget tenni.
“Keleten súlyos harcok dúlnak és mi igyekszünk segíteni nemzettársainkon és minden menekülőn. Azonban nem engedjük, hogy újra belesodorjanak minket egy háborúba, viszont napról napra próbáljuk erősíteni a teljes külhoni magyarságot. Ahogy az alaptörvény elfogadásakor vállaltuk, ígérjük, hogy megőrizzük az elmúlt évszázad viharaiban részeikre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét. A magyar állam óvodákat és iskolákat épít, családokat támogat, templomokat újít fel, utakat és hidakat épít. Több mint 1,1 millió külhoni magyar tett magyar állampolgársági esküt és az elmúlt bő évtizedben folyamatosan gyarapodtunk ezáltal. Van tehát ok a büszkeségre és a reménykedésre is egyben.”
Vitéz Soltész Gyula főszéktartó törzskapitány arról szólt, hogy Magyarország 1920-ban bekövetkezett tragédiája nyomán fogalmazódott meg és bontakozott ki a gondolat, hogy programszerűen kell legalább lélekben, szimbolikusan egyesíteni szétszakított magyarságunkat.
– Ma a hevesi országzászló feltámadását ünnepeljük. Az elfeledésre kárhoztatott emlékmű teljes eltüntetése sem hozta meg az idegen hatalmak ügynökeinek célját. Megújulva, a semmiből állt elő újra, a lelkes hevesi hazafiak akaratából és munkájából – húzta alá.
Gyimesiné Gömöri Ilona főmuzeológus kifejezetten helytörténeti forrásokon alapuló emlékbeszédében áttekintette az 1933-ban, majd az 1936-ban felállított hevesi országzászlók létrehozásának és megsemmisítésének körülményeit, bemutatva azt is, hogy ezen emlékműveknek milyen részletei maradtan ránk.
Papp-Váry Elemérné Sziklay Szeréna: Magyar hitvallás című versét Szíki Károly színművész előadásában hallhatta a közönség, majd Mészáros Ildikó református lelkipásztor megáldotta, Nagy István címzetes kanonok pedig megszentelte városunk új ékességét, a rekonstruált hevesi országzászlót, melyet Nagy János államtitkár, Szabó Zsolt országgyűlési képviselő, valamint Sveiczer Sándor polgármester, a megjelenteket képviselve, a magyarság nevében elhelyezték az emlékezés virágait.
Az ünnepségen közreműködött Bognár Szilvia népdalénekes.
Az ünnepi programot megtisztelte jelenlétével Nagy János államtitkár, Ignácz Balázs főispán, Szabó Zsolt térségünk országgyűlési képviselője, Sveiczer Sándor Heves polgármestere, Nagytiszteletű Mészáros Ildikó református lelkész és Nagy István címzetes kanonok, Ballagó Zoltán tankerületvezető, Vitéz Soltész Gyula, a Történelmi Vitézi Rend helyettes főkapitánya, Török János az új emlékmű tervezője, Nagy József a Terméskő Kft. tulajdonosa, aki a kivitelezési munkákban nyújtott segítséget. A rendezvényen megjelentek Fényeslitke és a járás településeinek polgármesterei, a hevesi önkormányzat képviselői, alpolgármesterei, Tornalja delegációja és Zenta küldöttsége, Kárpátalját képviselve Tarr Zoltán, Bótrágy község református főgondnoka, Báder Miklósné díszpolgár, Buzás Eszter a Nemzeti Művelődés Intézet vármegyei igazgatója, továbbá Heves elöljárói, közintézményeinek és civil szervezeteinek vezetői, képviselői.
Kísérőprogramként a magyar Szent Korona és a koronázási jelvények másolatának kiállítása is megtekinthető a Hevesi Halász-kúriában, június 4-től június 17-ig.
Fényképezte: Hevesi Hírportál/Jakab Tibor
