A csillagászati tavasz idén március 20-án, hétfőn – magyar idő szerint 22:24-kor – kezdődik, ami az északi féltekén a tavaszi nap-éjegyenlőség dátuma. De pontosan mit jelent ez, és mit érdemes tudni erről a napról?
Az időzónák eltérése miatt a nap-éjegyenlőség nem ugyanazon a dátumon következik be mindenhol a világon, így például idén azokban az országokban, amik a koordinált világidőhöz (UTC) képest legalább 3 órával előbb vannak, már 21-e lesz ez a dátum.
Mit jelent a tavaszi nap-éjegyenlőség?
Az északi féltekén a tavaszi nap-éjegyenlőség akkor következik be, amikor a napkorong középpontja a Földről nézve pontosan a földi egyenlítő fölött található, és eléri az úgynevezett tavaszpontot. Ez egy képzeletbeli pont az égbolton, ahol a Nap éves látszólagos mozgása során a déli félgömbről az északira lép.
A márciusi nap-éjegyenlőség idején az északi és a déli félteke megközelítőleg azonos mennyiségű napfényt kap.
Az északi féltekén a nappalok fokozatosan egyre hosszabbak lettek a téli napforduló óta, és most, a tavaszi nap-éjegyenlőség után a nappalok hosszabbak lesznek, mint az éjszakák, egészen a nyári napfordulóig, amikor elérkezünk az év leghosszabb napjához, és innentől megfordul a folyamat.
A nap-éjegyenlőség latin neve aequinoctium, ami az aequa (egyenlő) és a nox (éjszaka) kifejezések összetételéből ered, és arra utal, hogy ezen a napon a nappal és az éjszaka hossza megközelítőleg azonos.
Arra a kérdésre viszont, hogy mikor kezdődik a tavasz, nehéz egyértelmű választ adni. Csillagászati szempontból a tavaszi nap-éjegyenlőséget nevezik meg a tavasz kezdeteként, ami március 19. és 21. között változhat. Ezzel szemben meteorológiai szempontból a tavaszi szezon kezdetét március 1-jétől számítják, és ez egészen május 31-ig tart. Ugyanakkor mindez csak az északi féltekére igaz, a déli féltekén ugyanis most veszi kezdetét az ősz.
Érdekességek a tavaszi nap-éjegyenlőséghez kapcsolódóan
Bár a köztudatban eleve úgy tartjuk számon, hogy a Nap keleten kel fel, valójában a nap-éjegyenlőségek az egyetlen időpontok, amikor a Nap pontosan keleten kel fel és nyugaton nyugszik le a Föld minden pontján.
A Föld tengelyferdesége 23,5 fok, emiatt a földfelszín egy adott pontjának megvilágítottsága állandóan változik az év során, de nap-éjegyenlőségkor a Nap pontosan 90°-ban delel az egyenlítő fölött.
Az úgynevezett éjféli nap a Föld sarkkörinél észlelhető jelenség, és azt jelenti, hogy a Nap az év bizonyos részében a sarkköröknél 24 órán át a horizont felett marad, tehát gyakorlatilag fél éven keresztül tart a nappal, és fél évig az éjszaka. Az Északi-sarkon a márciusi nap-éjegyenlőség idején kel fel a Nap, és az őszi nap-éjegyenlőség idején nyugszik le, a Déli-sarkon pedig éppen fordítva.
A nap-éjegyenlőségek napján a legrövidebb a napkelte és a napnyugta. Amennyiben, szép, tiszta idő van ezen a napon, ezt könnyen megfigyelhetjük, ha megmérjük, pontosan mennyi idő alatt kel fel, illetve nyugszik le a Nap, és összehasonlítjuk azt egy másik napkeltével és napnyugtával. Ennek magyarázata, hogy ezeken a napokon a Nap a lehető legmeredekebb szögben kel fel, illetve nyugszik le.
Forrás: filantropikum.com
