Szentmisével, hagyományőrző ünnepi műsorral és koszorúzással emlékeztek Hevesen az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hőseire, dicső eseményeire nemzeti ünnepünkön. A város március 15-i rendezvényén a „Kossuth Lajos azt üzente” című emlékműsort láthatta a közönség a Művelődési Központ nagytermében, majd ünnepi beszédet mondott Sveiczer Sándor, Heves város polgármestere a Városháza előtt. Együtt ünnepeltek a magyarság legnagyobb, legszebb ünnepén városunk elöljárói, a hevesi diákok. az egyház, az önkormányzat, az intézmények és civil szervezetek képviselői, valamint az oktatási intézmények tanulói is.
Szentmisével kezdődött Hevesen a március 15-i megemlékezés, majd az Eötvös József Református Oktatási Központ és a Harmónia Alapfokú Művészeti Iskola néptánc tanszakos növendékeinek közös emlékműsorával folytatódott a Művelődési Központban. A programsorozat a 1848-as emlékhelyek megkoszorúzásával zárult.
„Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc a magyar történelem talán legfontosabb eseménysorozata volt, hiszen először mutatkozott meg markánsan népünk összetartó ereje, nemzettudata, szabadságszeretete és büszkesége. Nem szabad soha elfelednünk legnagyobbjaink történetét, azokat az éveket, melyek a magyar történelem legkiemelkedőbbjei közé tartoznak.
Olyan hősök és hazafiak küzdöttek a szabad, önrendelkező, új Magyarországért – többek között -, mint Kossuth Lajos, Damjanich János, vagy Petőfi Sándor” – hangzott el a köszöntőben, majd Balogh Margó, a Hevesi Kulturális Központ vezetője mondta el gondolatait a Petőfi emlékévről.
„A Magyar Országgyűlés a 2022-es és 2023-as esztendőt Petőfi Sándor-emlékévvé nyilvánította, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja születésének 200. évfordulója alkalmából.
Az emlékév egyik kiemelt tevékenysége a reformkori szellemiséget tükröző Petőfi Klubok Kárpát-medencei hálózatának kialakítása, melyhez a múlt évben 88 magyarországi és 12 külhoni település kapcsolódott, közöttük Heves városa is.
Számos közösségépítő programmal, rendezvénnyel, valamint színvonalas kulturális eseménnyel csatlakoztunk szorosan együttműködve a kultúrstratégiai intézményi partnereinkkel. Ezen programok létrejöttével, Heves városának és a Hevesi Kulturális Központnak megyei szinten is meghatározó szerepe van a lakosság kulturális életében, közvetlen lehetőséget teremtve a nemzeti értékek megismerésére, kulturálódásra, tudásbővítésre.”
A köszöntők és a diákok műsora után a Városházánál mondott ünnepi beszédet Sveiczer Sándor polgármester, aki a városunkat érintő események kapcsán kiemelte:
„Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik legmeghatározóbb eseménye, a nemzeti identitás egyik alapköve.
175 évvel ezelőtt a forradalmi események elkerülték Hevest, mégis van néhány jellegzetesség, melynek emlékét illő megőriznünk. Mészáros Lázár hadügyminiszter 1848 júliusában Hevest jelölte ki a Délvidékre induló megyei nemzetőrök gyülekezésének állomáshelyéül. Így Hevesről több mint 1600 nemzetőr indult gyalogosan a bácskai hadszíntérre. Településünkről mintegy 300 nemzetőr szerepel az összeírásokban. Nemzetőreink nemcsak a Bácskában harcoltak. Több önkéntes bevonult a Heves-bihari 26. honvédzászlóaljhoz, mások Pestre, majd a dunántúli nemzetőrséghez kerültek.
„Tisztelet jár a bátraknak, azoknak, akik olyan Magyarországról álmodtak, amely nem idegen hatalmaknak alárendelve létezik, hanem független és szuverén döntéseket tud hozni.
Ez a nap figyelmeztet minket arra is, hogy nekünk, magyaroknak a szabadság nem magától értetődő, hanem hogy újra és újra meg kell küzdenünk érte…nemcsak 48-ban nemcsak 56-ban, hanem napjainkban is. Magyarország utat tört magának és bizonyította, hogy önállóan is életképes. Nincs okunk a kishitűségre, emelt fővel állhatunk Európa és a világ színe előtt.
Március tizenötödikén, ha elhangzik a „Talpra magyar”, mindenkinek értenie kell, hogy mit is jelent most magyarnak lenni. Meg kell értenünk, hogy nekünk kell elvégezni a munkát, amitől az országnak jobb lesz. Nem várhatja senki, sem a szomszédoktól, sem az uniótól, sem senki mástól, hogy a szabadságunkért, a jogainkért, a szülőföldünkért áldozatot hozzon.
Nekünk kell megharcolni, dolgozni, védeni és alázattal szolgálni nemzetünket! Ami egy évezred alatt létrejött, azt nem semmisíthetik meg idegenek 10-20 év alatt.
Ezért nagy kincs a HAZA. Nagy érték függetlenségünk, szabadságunk és a szuverenitásunk! Ezt a kincset soha, semmiért, senkinek nem adhatjuk oda! Meg kell tartanunk, meg kell óvnunk olyannak, amilyennek őseink megteremtették, és tovább kell adnunk gyermekeinknek, unokáinknak” – hangzott el a polgármester ünnepi beszédében.
A megemlékezés Pusztacsászon folytatódott, ahol a kopjafát és a sírkertben lévő obeliszket koszorúzták meg a jelenlévők. A sírkertben Halassy Csilla szobrászművész visszaemlékező sorait hallhatták, aki a 48-as hevesi honvédtisztek előtt tisztelgett.
Az emlékprogram közreműködői: Sveiczer Sándor polgármester, Halassy Csilla, Nagyné Gulyás Katalin, Racsek Attiláné, Balogh Margó, Erdészné Turcsányi Katalin, Kovács Sándor, a Hevesi Fúvós Együttes, a Hevesi Mazsorett Együttes, a Zeneművészeti Tagintézmény, az Eötvös József Református Oktatási Központ, és a Harmónia Alapfokú Művészeti Iskola néptánc tanszakos növendékei, valamint Kovács Zsolt néptáncpedagógus.
Heves Város Önkormányzata tisztelettel köszöni az ünnepi műsor fellépőinek, résztvevőinek a színvonalas közreműködést!
Fényképezte: Hevesi Hírportál/Pintér Zsuzsanna
