2024. November 27. Virgil napja

Sétáljunk az egészségünkért!

0
“A séta a legjobb orvosság” – vallotta Hippokratész, görög orvos, akit az orvostudomány megalapítójának is tartanak. Az ókorban élt gyógyító már évezredekkel ezelőtt is azt hirdette, hogy a könnyű, rendszeres testmozgás segíthet megelőzni a legtöbb betegség kialakulását. Tanítását azóta több kutatás igazolta, így mindenképpen javasolt, hogy legalább 30 percnyi sétát iktassunk be napjainkba, mert számos jótékony hatást érhetünk el vele.

Jót tesz az agynak

Alapvetően minden mozgásforma pozitív hatással van az agyra, így a séta is serkenti a vérkeringést. Kutatásokkal is igazolták, hogy aki többet közlekedik gyalogszerrel, annál a korai demencia és az Alzheimer-kór kialakulásának esélye is alacsonyabb. Emellett persze egy hosszabb sétának a jó levegőn kiváló stresszoldó hatásai is vannak.

Gyógyíthat az erdei séta

Japánban egyre többen hódolnak a shinrin-yoku, vagyis az erdőfürdőzés szenvedélyének. A természet atmoszférája több kutatás szerint is jótékonyan hat egészségünkre. A módszer követői úgy vélik, amikor hosszú – 2-2,5 órás – sétát tesz az ember az erdőben, az olyan, mintha megmártózna benne. Egyes szakértők szerint az erdőjáró túrák 30 éven belül olyan népszerűek lehetnek, mint a jóga.

Erősíti a szemet

Meglepő módon a séta még a látásunknak is jót tehet, például csökkenti a zöld hályog (más néven glaukóma) kialakulásának esélyét. A monitor előtt, ülő munkát végző emberek szemének jót tehet, hogy séta közben messzebbre kell fókuszálnia, így szemizmainkat legalább ilyenkor meg tudjuk egy kicsit dolgoztatni.

Védi a szívünket

Az Amerikai Szív Egyesület kimutatása szerint a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében a rendszeres sétának legalább akkora szerepe van, mint a futásnak. Már a kis intenzitású mozgásfajták is segítik ideális szintre hozni a vérnyomást és a koleszterinszintet is csökkentik – ezek pedig jelentősen hozzájárulnak a szív egészségének megőrzéséhez.

Növeli a tüdőkapacitást

A sétával növelhetjük a véráramban lévő oxigén szintjét, illetve a tüdőkapacitásunkat.

Segít megelőzni a cukorbetegséget

Talán meglepő, de a sétának még a futásnál is komolyabb szerepe van a cukorbetegség megelőzésében. Mindkét mozgásforma növeli a szervezetben a glükóztoleranciát (vagyis annak mértékét, hogy a sejtek milyen arányban képesek felhasználni a vércukrot). Egy kutatás szerint ugyanakkor a rendszeresen sétálók körében hatszor nagyobb volt a javulás mértéke a futókhoz képest.

Jót tesz az emésztésnek

Napi legalább félóra séta javítja az emésztést és serkenti a bélmozgást, ami például a székrekedés kezelésében lehet fontos. Emellett a vastagbélrák kialakulásának kockázatát is csökkenti.

Erősíti a tónusos izmokat

A testsúly csökkentéséhez és az izmok erősítéséhez is hozzájárulhat a napi rendszerességű séta. Különösen jól edzi a testtartásunkért felelős, úgynevezett tónusos izmokat.

Jót tesz a csontoknak

Aki többet gyalogol, csontsűrűsége is magasabb. A séta az ízületek egészségének is jót tesz, az Arthritis Alapítvány szerint naponta legalább harminc perc sétával az ízületi gyulladások ellen is sokat tehetünk.

Segít a hátfájdalom leküzdésében

Akik rendszeresen szenvednek hátfájás miatt, érdemes beiktatniuk naponta legalább 30 perc sétát. Ez a mozgásforma a gerinc környéki tartóizmok vérellátottságát is növeli és enyhítheti a hátban jelentkező fájdalmakat.

Jót tesz a lelki egészségünknek is 

Egy hosszabb séta a jó levegőn valósággal feltölt minket, és testi egészségünk mellett a lelkihez is hozzájárul – főleg, ha nem egyedül, hanem egy barátunkkal, ismerősünkkel indulunk útnak.

Hozzászólások lezárva.