Nem csak a háztartások profitálhatnak az épületek felújításából

Az elavult és nem energiatakarékos otthonok kockázatai túlmutatnak a lakók egészségén és pénzügyein. Az egészségtelen épületek hatalmas ökológiai lábnyomot hagynak maguk után, és az egész közösségnek pénzbe kerülnek, nemcsak az energiapazarlás, hanem az egészségügyi kiadások növekedése és a produktivitás csökkenése miatt is. Az ilyen épületek esetében az energiahatékonyság és környezetbarát kialakítás nemcsak a lakók egészségét és kényelmét javíthatja, hanem az energiaköltségek és a környezetterhelés csökkentéséhez is hozzájárulhat. A felújítási folyamat munkahelyeket is teremthet és ösztönözheti a helyi gazdaságot. Az elavult lakások felújítása tehát hozzájárulhat egy egészségesebb, boldogabb környezet megteremtéséhez, miközben hosszú távon pénzt takaríthat meg a magyaroknak.

Egy 2022-es jelentés szerint 3 magyar közül 1 szenved a beltéri klímát veszélyeztető tényezőktől, azaz a napfényhiánytól, a hidegtől, a zajtól, a nedvességtől és a penészesedéstől. Az épületek és a lakások állapota azonban nem csak a közvetlenül érintettekre, de mindenkire hatással van: a megnövekedett egészségügyi kiadások és a produktivitás csökkenése befolyásolja a gazdaságot. A pazarló épületek a környezetre is hatással vannak: az energiahatékonysági beruházások növekedése és az alacsonyabb energiaintenzitás ellenére az építőipari ágazat energiafogyasztása és szén-dioxid-kibocsátása a Covid-19 járvány után minden idők legmagasabb szintjére emelkedett – derül ki az ENSZ új jelentéséből.

Egyértelmű gazdasági előnyökkel jár, ha a felújításokba fektetünk

A Velux közleménye szerint Magyarországon a beltéri klíma kockázatainak csökkentésével járó előnyök pénzben is mérhetők: 2050-re 800 millió eurót takaríthatunk meg az egészségügyi kiadásokon, 200 millió eurót az egészségügyön és a termelékenységen, 1,4 milliárd eurót az iskolákon és 1,6 milliárd eurót az irodákon, köszönhetően a jobban szellőző épületekben és a több természetes fényben megnövekedett termelékenységnek. Ez összesen 4 milliárd eurót tesz ki. Az összes uniós tagállamot figyelembe véve ezek a számok 2050-ig 608 milliárd euró megtakarítást jelenthetnek.

Az egészségügyi megtakarításokból és a produktivitás javulásából származó gazdasági előnyök mellett a javuló jólét is hatalmas gazdasági előnyökkel jár.

Például a nedvességnek és a penésznek való kitettség csökkentése és a nappali fény hiányának orvoslása a lakóépületekben bizonyítottan olyan jóléti előnyökkel jár, amelyek az Európa országaiban évente közel 100 milliárd eurónak megfelelő összeggel egyenértékűek.

Kovács Gábor, a VELUX Magyarország Public Affairs vezetője elmondta: “Az egészséges épületek meghozhatják azt a változást, amelyre Európának és Magyarországnak egyaránt szüksége van. Ezek az épületek több területre is hatással vannak, például az energiatakarékosságra, az éghajlatvédelemre, a jobb egészségi állapotra és produktivitásra, valamint a nagyobb jólétre.”

“Az otthonok energiahatékonysági felújítása a minőségi és megfizethető lakhatás egyik legalapvetőbb kritériuma.” – tette hozzá Koritár Zsuzsanna, a Habitat for Humanity Magyarország szakértője. – “Egészségesebb, komfortosabb lakókörnyezetet teremt, és klímavédemi szerepe is jelentős, hiszen nagymértékben csökkenti az energiafogyasztást és az ezzel járó kiadásokat. Ezért is kiemelten fontos, hogy a társadalom lehető legszélesebb rétegei számára elérhetőek legyenek a felújítási programok.”

Forrás: origo