A csupán méztermelésre alapozott méhészetek a jövőben már nem lesznek jövedelmezőek – jelentette ki Nagy István agrárminiszter egy februári szakmai rendezvényen, kiemelve, hogy a méhészeknek arra kell alapozni, hogy beporzás nélkül nincs fenntartható jövő, de rövid időn belül komoly beporzóhiánnyal kell a világnak szembenéznie, így a méztermelés mellett elsősorban a bérbeporzás vállalása és a kaptárakban lévő egyéb anyagok értékesítése jelenthet megfelelő plusz jövedelmet a méhészetek nyereséges gazdálkodásához.
Bíró Péter, a Heves-Alatkán családi gazdaságként működő Kisbíró Méhészet tulajdonosa szerint sem lesz hosszú távon a méztermelés kellően kifizetődő.
– A méhekkel nem túl messzire, de évente több alkalommal is vándorlunk, a jobb gyűjtési feltételek biztosítása, illetve a fajtamézek miatt. Az elmúlt év tavasza hűvös és aszályos volt, ez a kora tavaszi méhlegelőkön, főleg a repcén okozott termésveszteséget. A mélyen gyökeresedő, szárazságtűrő akácot a tavaszi szárazság még nem viselte meg nagyon, így jó termésünk lett. A nyári aszály azonban több gondot okozott, vegyesmézből, illetve napraforgómézből jóval kevesebb lett a korábbi évhez képest.
A mézeladással komoly problémák vannak, jelenleg a felvásárlás gyakorlatilag áll, az árak is nyomottak. Ennek csak egyik oka az Ukrajnából az EU-ba behozott méz. Sokkal nagyobb gondot okoz az uniós piacon a Kínából jövő, folyamatosan növekvő mennyiségű méz. Ugyanakkor, a termeléshez kötődő költségeink drasztikusan emelkedtek, például a takarmányozás, faanyag, kaptárak árai. Kiegészítésképpen lehet a méhekkel egyéb termékeket, így virágport, viaszt, propoliszt, méhpempőt előállítani, de ez mindenki számára nem fog megoldást jelenteni. A bérbeporzás egyelőre nem jellemző Magyarországon, erre a gazdatársadalom részéről még nincs igény. Hazánkban elég nagy a méhsűrűség, a méhészetek eloszlása is elég egyenletes, így a beporzás anélkül is biztosított a növénytermesztőknek, hogy fizetnének érte – részletezte Bíró Péter a heol.hu-nak.
