A kiszebáb égetése a téli ünnepek egyik hagyománya. Az emberek a tűz melege köré gyűlnek, énekelnek és táncolnak, ünnepelnek egy új kezdetet. Az égetés szimbolikája arra emlékeztet, hogy az élet minden évben újra megújul, és hogy a tavasz beköszönte után a természet is újjáéled. Ezzel a rituáléval űzte el a telet a Körzeti Általános Iskola – az időjárásra tekintve, mondhatni egészen sikeresen.
A magyar kiszebáb jellemzően szalmából, rongyból és fából készül. A figurát néha boszorkány formájában is elkészítik, amely a tél gonosz szellemének szimbóluma. Az elkészített kiszebábot a télvég vagy a téli napforduló alkalmából égetik el. Az égetést gyakran kíséri táncház, zenés mulatság és különféle népi játékok. A kiszebáb égetése Magyarországon különösen az alföldi és a dél-dunántúli régiókban élők körében jellemző.
Az iskola osztályai a farsangot megelőző héten egy kiszebábot és a kiszebáb „életét” bemutató plakátot készítettek előzetes feladatként. A délelőtti program a maskarába öltözött gyerekek bemutatkozásával kezdődött, majd farsangi foci-, és csocsó bajnokság zajlott. Ebéd után az iskola tanulói zajongva, hangoskodva kiszejáráson hordozták végig a kiszebábokat az iskolától a város központjáig és vissza. Az iskola udvarán összerakott máglyán égettük el a kiszebábokat, ezzel elűzve a telet – zárta beszámolóját az intézmény.
Fotók: Jakab Tibor
Forrás: Körzeti Iskola Facebook
