A HO TV által készített, Heves-Alatkáról szóló kisfilm a településrész históriáját és mindennapjait mutatja be. A régmúltról és a jelenről Bíró Istvánné, valamint Tóth Lászlóné a Heves Alatkai Hagyományőrző és Környezetvédő Egyesület elnöke beszélt.
Alatka Heves város hosszan elnyúló külterületi lakott része a várostól északra, a Káltól Boconád határáig vezető 3207-es út két oldalán. A főutca és annak északnyugati, boconádi oldalán lévő utcák falusias jellegűek, a délkeleti oldalon viszont inkább zártkertek vannak a dűlőutak mentén, amelyek „hegy”ekre (például Bernáthegy, Rózsahegy, Kapitányhegy) települtek.
1995-ben a főutca északi felén lakók még Boconádhoz, a déli felén élők Heves városához tartoztak. Később azonban népszavazással eldöntötték, hogy mindkét terület Heveshez tartozzék. 2009-ben a városrész becsült népessége 400 fő volt, most mintegy 260 lakosa van.
Története
A térség természeti viszonyait legnagyobb mértékben a Tarna folyó alakította, mely déli irányba folyt, és gyorsan szélesedő, kavicsos-homokos hordalékkúpot épített ki. Az első emberi megtelepedés nyomai a bronzkorból származnak. A honfoglaló magyarok Heves-Alatka – Jászszentandrás – Tarnaörs vonalába rangos szállásokat hoztak létre. A Kapitányhegyen gazdag mellékletekkel ellátott, feltehetően nemzetségfő feleségének sírja került elő. Az Árpád-korban Boconád és Bod határában egy önálló település jött létre Olatka, melynek temploma is volt. Az 1550-es években elpusztult, mint szomszédai, Báb és Csanád települések. A török kor emléke a helynevekben maradt fenn, mint pl. Basarét, Török temető. Az elpusztult falu helyén a 18. században Szeleczky Márton épített ki majorságot. A régi templom maradványait magtárnak használták. A 19. század közepén neve Alatkapuszta. Nemesi birtokosa előbb Csoma Zsigmondné, majd a Szerelem család. Szerelem Géza a középkori templom köveiből 1870-ben kastélyt épített. Ebbe belehelyeztette a templom régi gótikus ablakát, mely így hosszú időre megőrizte a középkori múlt egy darabját. A kastély a 20. századra özv. Gosztonyi Kálmánné tulajdonába került, napjainkra már elpusztult.
Forrás: Wikipédia
