Kilencvenöt éves korában szombaton 9 óra 34 perckor elhunyt XVI. Benedek nyugalmazott pápa, aki 2005 és 2013 között volt a római katolikus egyház feje – jelentette be a Vatikán az MTI jelentése szerint. Joseph Aloisius Ratzinger német teológus papot 2005-ben, II. János Pál pápa halála után választották meg a katolikus egyház fejének. A bíborosi testület 2005. április 19-én választotta meg, és a XVI. Benedek pápa nevet választotta magának. Ő volt az első pápa az elmúlt hatszáz évben, aki még életében távozott az egyház éléről. XVI. Benedek 2013-ban mondott le tisztségéről idős kora és egészségi állapota miatt, azóta emeritus pápaként élt a Vatikánban.
Utóda, Ferenc pápa kedd délelőtt az általános pápai audiencia után felhívást tett közzé, amelyben arra kérte a híveket, hogy imádkozzanak Benedek emeritus pápáért, aki nagyon beteg. Ferenc pápa, akinek az esetleges lemondásáról már terjednek a hírek, világszerte megdöbbenést okozott a kérésével.
XVI. Benedek pápa életrajza
Joseph Ratzinger 1927. április 16-án született a németországi Marktl am Innben. Édesapja csendőrtiszt volt, édesanyja pedig még hajadon korában szakácsként dolgozott egy szállodában.
Ratzinger 1941-ben belépett a Hitlerjugendbe, mivel a tagság minden 14 éven felüli német fiúnak kötelező volt 1939 decembere után. A fiatal Ratzingernek ugyan nem volt választása a tagsággal kapcsolatban, de a szervezet gyűlésein való részvételt megtagadta. 1943-ban besorozták katonának, és Magyarországra küldték, ahol tankcsapdákat kellett felállítania. Magyarországról dezertált, de 1945-ben fogságba esett. Miután szabadult, a bátyjával együtt beléptek tanulni a katolikus szemináriumba.
Ratzinger komolyan vette a tanulmányait, 1946-tól 1951-ig filozófiát és teológiát tanult a freisingi főiskolán és a Müncheni Egyetemen. 1951-ben pappá szentelték. Miután a teológia professzorává nevezték ki, több német egyetemen is tanított, végül pedig a regensburgi egyetemen tanszéket alapított, később pedig 1972-ben egy katolikus folyóiratot is elindított, a Communiót.
Püspöki évei
1977-ben a München-Freisingi Főegyházmegye érseke lett, majd még ugyanebben az évben VI. Pál pápa bíborossá emelte. 1982-ben lemondott érseki tisztségéről. Egy 2022-ben nyilvánosságra hozott jelentés szerint Ratzinger érsekként négy esetben elmulasztotta, hogy bántalmazással vádolt papok ellen fellépjen. Ratzinger tagadta a felelősségét.
1981-ben II. János Pál pápa emelte magasabb rangra, amikor kinevezte az egyházi tanítóhivatal, a Hittani Kongregáció prefektusává. Ezt követően 1993-ban a velletri-segni püspök bíborosa lett. 2002 végétől egészen a pápává választásáig a bíborosi kollégium dékánja, egyúttal az egyházi törvény és az ősi szokás szerint Ostia püspök-bíborosa is volt. Bár csak 2005 áprilisában választották meg, 2005 januárjától már úgy kezelték, mint II. János Pál pápa utódát, aki II. János Pál halála után, de még a saját megválasztása előtt az egyház legmagasabb rangú személyeként irányította a Vatikánt.
Pápaként töltött évei
2005. április 19-én megválasztották, majd felvette a XVI. Benedek nevet. Ezt azzal indokolta, hogy egyrészt így akart tisztelegni a rendalapító Nursiai Szent Benedek előtt, aki Európa védőszentje, illetve ezzel akarta jelezni, hogy XV. Benedek nyomdokaiba kíván lépni, akit a béke pápájaként is ismertek.
XVI. Benedek volt a nyolcadik német pápa a történelem során, az őt megelőző német pápa, VI. Adorján majdnem ötszáz évvel korábban vezette az egyházat.
Ratzingert az emberek tipikus rendszerető német karakternek ismerték. Precíz időbeosztás mellett élte a napjait, minden lépését előre megtervezte. A német mellett beszélt olaszul, angolul, franciául és spanyolul. Pápaként folyamatosan nyomon követte a világsajtót, reggeli után rendszerint átolvasta a legfontosabb nemzetközi lapokat. Nagy kedvelője volt a mediterrán ételeknek, de alkoholt soha nem fogyasztott. Ebbe a bor is beletartozott. Ratzinger remekül zongorázott, és ha ideje engedte, lefekvés előtt szakított időt a zenélésre.
A történelmi lemondás
XVI. Benedek volt hatszáz év óta az első pápa, aki nem a halálával vált meg a tisztségétől. Miért mondott le XVI. Benedek? Mint írtuk, életkorára és egészségi állapotára hivatkozva adta át a stafétát.
A hivatalos indoklás ellenére elterjedt annak a híre, hogy Ratzinger teljesen más okból távozott a vatikáni trónról. 2012 májusában őrizetbe vették a pápa komornyikját, akiről kiderült, hogy kényes tartalmú pápai iratokat szivárogtatott ki az egyházból. A komornyikot XVI. Benedek kegyelemben részesítette, majd három bíborost bízott meg azzal, hogy tegyenek jelentést az ügyről. A jelentés szerint az egyházban elburjánzott a korrupció, illetve több pap esetében a homoszexualitás is felmerült, ezzel pedig az érintett egyházi személyek zsarolhatóvá váltak.
Az olasz La Repubblica című újság azt írta, hogy voltak más terhelő részletek is az egyházra nézve a jelentésben. A hírek szerint XVI. Benedek azt követően döntött a lemondás mellett, hogy a jelentést átnézte. Az Apostoli Szentszék rágalomnak nevezte az újság állításait. Az egyház összezárt, és elutasítottak minden vádat, a pletykák terjedése azonban éppen elég kárt okozott a Szentszéknek. Ratzinger a La Stampa című olasz napilap 2014. február 26-i számában megjelent levelében cáfolta a sajtóban korábban napvilágot látott találgatásokat, és kiemelte, hogy nem kell semmilyen titkot keresni a távozása mögött.
Az emeritus pápa
Ratzinger 2013. márciusában találkozott először utódjával, Ferenc pápával. Ekkor együtt ebédeltek, és hosszasan elbeszélgettek az egyház helyzetéről. Ugyanebben az évben augusztusban megtartotta az első szentmiséjét emeritus pápaként ötven egykori tanítványának, a Ratzinger Schülerkreis tagjainak.
2014 elején jelen volt a Ferenc pápa által összehívott bíborosi konzisztóriumon, ahol az új pápa 18 új bíborost emelt fel. Ott volt ugyanebben az évben a négy pápa napjaként ismert eseményen is április 27-én. Ferenc pápa a Szent Péter téren ezen a napon iktatta szentté két elődjüket, XXIII. Jánost és II. János Pált. A négy pápa napja elnevezés onnan származik, hogy jelen volt a pápa, az emeritus pápa, illetve ereklyéik formájában a két korábbi egyházfő is.
Lemondása után először 2020. júniusában hagyta el Olaszországot, amikor Németországba repült, hogy meglátogassa Regensburgban súlyos beteg bátyját, aki egyházzenész és pap volt. Georg Ratzinger néhány nappal később, 96 évesen elhunyt.
Az egykori XVI. Benedek pápa, Joseph Ratzinger 95 évesen, 2022 utolsó napján délelőtt hunyt el.
