Mi kerüljön szilveszterkor és az év első napján az asztalra?

Az év első napján első étekként lencselevest kell enni, mert akkor az újesztendő minden napján hasas lesz a pénztárcánk, sosem ürül majd ki. A lencsét tájegységekként más hüvelyessel, vagy sok apró szemmel bíró étekkel – ilyen például a köles vagy a rizs – helyettesítik. A sok apró szem a pénzt szimbolizálja. Talán a legismertebb szerencseszimbólum a ropogós pirosra sült malac, hogy még biztosabbra menjünk négylevelű lóherével a szájában. Azt tartják, hogy a malac kitúrja a szerencsét, de ennek kapcsán nehogy a rántott húsra gondoljunk! Szerencsét csak a köröm és a csülök, a fül és farok hozhat.

A legtöbb helyen úgy tartják, hogy a hal is szerencsét hoz – ahány pikkely, annyi pénz. Bár manapság már az egyre közkedveltebb, sima bőrű, tengeri halakban is bíznak, miszerint azok sem úsztatják el a szerencsét. Abban viszont mindenhol egyetértenek, hogy az újév napján tilos bármilyen baromfihúst fogyasztani, mert az elkaparja a szerencsét. Pulykát pedig egyenesen tiltott, mert mindehhez még mérgeskedést is hoz a házhoz. Érdemes viszont szilveszterre szerencsepogácsát sütni. Az egyik pogácsába pénzérmét rejtünk, és aki megtalálja, annak bőséges lesz a következő év. A pogácsának még az óévben el kell fogynia, különben visszájára fordul minden az újban. Rétessel lehet hosszúra nyújtani a gazdagságot, és az életet is – így nem árt pár szelet rétest is asztalra tenni.

Vegyük sorra a kamrában a tartalékokat, nehogy üres legyen a zsíros bödön, a kávé-, a cukortartó, a lisztes zacskó az év első perceiben. Töltsük fel, mert ha teli vannak a tárolók, akkor bőségben telik majd az év, de ha üresen kongó kamrával kezdünk, akkor nem lesz teli a bendőnk az elkövetkező esztendőben. A szerelmeseknek külön érdemes figyelni a mézes csuporra, mert az édes, szerelmes hétköznapokat szimbolizálja. Ha mézes ajakkal hosszú csókot váltanak, akkor a kapcsolat is hosszú lesz. Ha valamilyen okból a szerelmesek távol vannak egymástól szilveszter napján, akkor egy kevés pezsgőt ki kell loccsantani a földre a kedvesre gondolva, és így a következő évben is együtt maradnak. A pezsgő locsolásához más hiedelem is fűződik – azt tartják, ha kilöttyintünk belőle a földre, akkor egész évben dőlni fog a lé…

Spanyolországban, Mexikóban, Kubában és Peruban éjfélkor szőlőt szokás enni, mégpedig pontosan annyi szemet, ahány hónap van az évben. Úgy tartják, amilyen édes a szőlőszem, annyira jó lesz az a hónap is.

A főtt zöldségek, beleértve a káposztát, kelkáposztát és a többi zöld levelest, számos országban jelent gazdagságot és szerencsét. Ez azért van így, mert a zöld levelek a pénzre emlékeztetnek. A dánok például párolt káposztát esznek és cukorral, fahéjjal szórják meg, a németek és közép-kelet európai országok savanyú káposztaként fogyasztják.

A hüvelyesek, beleértbe a babot, borsót, lencsét szimbolikusan ugyancsak a pénzt jelentik. Az sok apró termés a főzéstől megduzzad, ez jelképezvén a pénzérméket és növekvő gazdagságot. Olaszországban a lencsés kolbász részese a menünek. A németek sertéshússal fogyasztják a lencsét. A magyarok gyakran főznek lencselevest és lencsés húst. Japánban az év első napján a fekete babot tartalmazó kuro-mame ételt fogyasztják.

A szokás, miszerint az Újévet sertéshús fogyasztásával várjuk, onnan ered, hogy a sertés a fejlődés szimbóluma. Kubában, Spanyolországban, Portugáliában, Magyarországon és Ausztriában az Újévet sült malaccal várják. Az osztrákok az ünnepi asztalt miniatűr sertésmarcipánnal díszítik. Olaszországban és az Egyesült Államokban a sertés gazdag zsírtartalma vagyont és jólétet jelent.

Nagyon logikus választás az újévi asztalra. A középkor óta a hal népszerű ünnepi étel. Mi az oka? Jóval azelőtt, hogy lett volna hűtőszekrény, a halat lehetett sóban vagy füstöléssel tartósítani és a világ minden pontjára szállítani. A legelterjedtebb újévi halfajták a tőkehal, hering, ponty.

A svéd ünnepi asztal svédasztalos és nem hiányozhat róla a tenger gyümölcsei saláta. Japánban a hering ikra a termékenység szimbóluma, a garnélarák a hosszú életé, míg a szárított szardínia a jó termésé.

Sokfelé fogyasztják Újévkor. A gránátalma magjai a jólétet szimbolizálják. A füge a termékenység szimbóluma. Ezen túlmenően, a gyümölcsök az egészséges élvezetet szimbolizálják, amelyből szeretnénk, ha minél több lenne a jövőben.

A sütemények és pékáruk általában Karácsonykor kerülnek felszolgálásra, de Szilveszterkor is kerülnek sütik az asztalra, különösen a kör vagy gyűrű alakúak. Lengyelországban, Magyarországon és Hollandiában gyakran sütnek fánkot. A hollandok ezeket a puffadt fánkszerű süteményeket almával, mazsolával vagy ribizlivel töltik.

Ilyenkor szokás kis tortákat (akár gyűrű alakban is) sütni. Görögországban egy speciális kerek tortát, vasilopitát sütnek, amelybe pénzérmét rejtenek. Svédországban és Norvégiában is hasonló rituálék vannak, ahol egy egész mandulát rejtenek el a rizspudingba – aki a mandulát kapja garantáltan szerencsés lesz az újévben.

Ez idő tájt a világon más-más falatok kerülnek az asztalra, de egyben megegyeznek: gazdagságot, szerencsét, bőséget hozó erőt tulajdonítanak nekik.

Franciaországban a puhára párolt sertésfület felgöngyölítve, hagymás csicseriborsóval tálalják. Németországban bőrös sertéssültet kínálnak balzsamecetes lencsével. Olaszországban tradicionális szilveszteri étel a Zampone con lenticchia, a csülök lencsével.

A szerencsehozó szimbólum rendszer másik jellegzetes étele a lencse. A már több mint ötezer éve fogyasztott hüvelyest január elsején, első étkezésként kell enni. A néphit és az állítólagos megfigyelések szerint, aki így tesz, annak az év során soha nem ürül ki a pénztárcája. Egyéb szemes termények is hasonlóan hoznak szerencsét. A köles vagy a rizs, ugyanúgy szerencse és gazdagság hozó étel. Nem hiányozhatnak a szilveszteri asztalról.

Ausztriában hagyományos szilveszteri fogásnak számít a disznóorr lencsesalátával. A rémisztőnek hangzó fogás természetesen csak az orr hátsó részét, a puha húst jelenti, amelyet előbb zöldséges lében főznek meg. Friss reszelt tormát és tökmagolajos, fokhagymás, ecetes lencsesalátát kínálnak hozzá. Szilveszterkor kötelezően pezsgővel, más alkalmakkor viszont “csak” egy jó hideg sörrel öblítik le. A főtt – gyakran füstölt – fejhús mustárral és hagymás-ecetes burgonyasalátával körítve szintén közkedvelt, hagyományos újévi fogás, szerte a világon.

Akinek van almafája, íme egy külföldi hagyomány: a tiroliak esküsznek rá, hogy ha a férfiak szilveszter éjszakáján meztelenül megrázzák az almafát, egész évben nem lesz gondjuk a férfiasságukkal…

Ha az orosz háziak kedvelik a vendéget, gazdagon terített asztalhoz ültetik. A vég nélküli ünnepi lakoma: krumpli saláta, hagymás hering, tucatnyi ínycsiklandozó, vodkás toroköblítést kívánó előétel. A falatozást csak az éjféli pezsgőbontás és tűzijáték idejére függesztik föl.

Moldvában a hejgetés a menő népszokás. Célja az újesztendőben a gabona, a kenyér mágikus úton való, előre biztosítása. Résztvevői legények, akik elsősorban a lányos házakat keresik fel. A mondókát ostorok csattogása, harangszó, furulya, dob és a köcsögdudához hasonló “bika” hangja kísérte. A hejgetés végső soron a búza élettörténetét mondja el a mag elvetésétől a kenyér elkészültéig.

Az őrült taljánok az újév köszöntését is elhíresült temperamentumokhoz híven kezdik. A vacsora előtt először megunt, haszontalannak vélt tárgyaikat hajigálják ki az ablakon keresztül, mert a hiedelem szerint így helyet teremtenek az új, szebb dolgoknak az újévben. Az ünnepélyes lomtalanítás után ülnek asztalhoz, hogy elfogyasszák a lencsét kolbásszal.

A hollandok úgy gondolják, hogy a szerencsét, a teljességet a kör alakú, kerek, gyűrű alakú falatok fogyasztása hozza meg. Így rengeteg különböző töltelékkel ízesített, kis kerek fánkot tesznek az asztalra, amelyet Olie Bollen (olajos labdák) néven ismernek. A görögök a kenyér vagy más tésztaféle belsejébe pénzérmét rejtenek, bízva abban, hogy a pénzes kenyér bevonzza a gazdagságot. A boraikra büszke spanyolok pedig pontban éjfélkor 12 szem szőlőt fogyasztanak el. Egy-egy szőlőszem az év egyes hónapjait jelöli. Ha a hónaphoz tartozó szőlőszem édes, szerencsés lesz a hónap, ha pedig savanyú, akkor bizony az nem sok jót tartogat.

A tiroliak a gazdagságnál sokkal fontosabbnak tartják a férfiasságot, és úgy vélik, ha szilveszter éjjelén meztelenül megráznak egy almafát, akkor egész évben biztosak lehetnek a heves szerelmes éjszakákban. Persze a jó erőhöz étek is kell, így az almafa ruhátlan cibálása után rétest majszolnak, mivel a hosszúra nyújtott rétestészta a hosszú életet szimbolizálja. Az ázsiai konyhákban a hosszú tészta jelképezi a hosszú életet, így Japánban és Kínában az év utolsó napján – ami náluk még odébb van, tekintve a holdújévet – nem ritka látvány, hogy több méternyi tészta lóg az aggkort remélők szájából. Ha sikerül úgy szájukba szívni és lenyelni a tésztaszálat, hogy nem törik meg, akkor hosszú életet remélhetnek.

A népi hiedelmeknek, hagyományoknak se szeri – se száma a nagyvilágban. Leírni mindegyik szerencsehozó szokást, ételt vagy mondást, lehetetlen. Viszont egy dolog közös: a világ bármely pontján megtartott ünnepi szokásnak a lényege, a szeretetből fakadó boldogság keresés.

Forrás: stop.hu, legjobb.network.hu