Az idei év rendkívül aszályos időjárásnak köszönhetően számos helyen és körülmények között tapasztalhattunk meg természeti környezetben tűzeseteket. Sasvári János természetvédelmi őr a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság honlapján számolt be a drámai helyzetről.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területét tekintve nemrégiben a Dél-Hevesi Tájegységben csaptak fel a lángok, Átány közigazgatási határában. A Nagy-fertői mocsár néven ismert területrészen két nap leforgása alatt megközelítőleg 100 hektárnyi természeti terület „szenesedett el”. A Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet szerves részeként ismert szikes pusztai táj gyepekkel, zsombékosokkal és mocsarakkal tarkított síkvidéki környezet. A tájra alapvetően a legelő állatállomány és a gazdag madárvilág jellemző. Találkozhatunk itt a nagyon megritkult dél-hevesi túzokállomány (Otis tarda) utolsó példányaival, az élőhelyek átalakulása miatt egyre veszélyeztetettebb hamvas rétihéja (Circus pygargus) költő egyedeivel, a fiókáit vadászni tanító parlagi sasokkal (Aquila heliaca), de a világ egyik leggyorsabb madarával, a kerecsensólyommal (Falco cherrug) is.
A katasztrófavédelmi szakemberek megtettek mindent a lehetőségeikhez mérten, hogy csökkenteni tudják a károkat, de a fokozódó hőmérséklet és a megélénkülő szél újra és újra lángba borította a füves területet. A szebb napokat megélt mocsaras részeken most óriási repedések tátonganak, az elszenesedett zsombékok között nem fog búvóhelyet találni a réti fülesbagoly (Asio flammeus), vagy a sárszalonka (Gallinago gallinago). A rovarvilág és a rágcsálók egy része a tűz martalékává vált, ami túlélte, azt másnap a ragadozók szedtek össze könnyedén, menedék híján. Nem mondható ki biztosra a tűz eredete mire is vezethető vissza, de ami tény, hogy az ember akarva akaratlanul is hozzá szokott járulni az ilyen eseményekhez. Kerti bográcsozás a falu szélén, az autóbók kidobott csikk, mindenfelé szétdobált műanyag és egyéb üvegek, számos, végtelenül sorolható emberi könnyelműség…
Nagyon nagy nyomás nehezedik a változó és egyre szélsőségesebbé váló időjárási körülmények közepette a természeti környezetünkben megmaradt növény és állatvilágra egyaránt. A rendkívül gyorsan átalakuló környezetünkben a velünk együtt élő fajok megóvása és a jövő nemzedékek számára való fenntartása a természetvédelmi szakemberek rendkívüli feladata és a 21. századi ember felelős kihívása is egyben. Tegyünk hát ennek érdekében a hétköznapok során is és óvjuk, védjük együtt természeti környezetünket! – zárta sorait a szakember.
Forrás: bnpi.hu, Sasvári János