A kormány bejelentette, hogy elérkezett az idő, hogy energia-veszélyhelyzetet hirdessen ki Magyarországon. A hétpontos stratégia legfontosabb eleme, hogy augusztustól az átlagos mérték felett fogyasztóknak nem áll teljes mértékben rendelkezésre a rezsicsökkentett energiaár. Gulyás Gergely miniszter mellett Németh Szilárd kormánybiztos is részt vett a sajtótájékoztatón.
A hét pontból álló energia-veszélyhelyzeti stratégia elemei a következők:
- Magyarország 1,5 milliárd köbméterről 2 milliárdra növeli a hazai gáz kitermelését. Ehhez lehetséges drágább technológiáit is alkalmazni, mert a mostani árak mellett így is megéri.
- Felhatalmazza a kormány Szijjártó Pétert, hogy további gázkészleteket szerezzen be. A tároló jelenleg 44 százalékig töltöttek.
- A kormány kiviteli tilalmat rendel el az energiahordozókra és a tűzifára. Egy kivétel van, a bértárolás.
- Az év végéig fokozza a szénbányászatot.
- A mátrai erőmű blokkjait minél előbb újra kell indítani az energiaellátás biztosítása érdekében.
- Biztonságos áramellátás fenntartásáért a paksi atomerőmű üzemidejét meg kívánják hosszabbítani.
- Mivel a háború elhúzódik, és az erre adott szankciók következtében kockázatos, hogy lesz-e elég energia a télre, ezért most össze kell fogni és világossá kell tenni, hogy aki az átlag felett fogyaszt, az vagy mérsékelje a felhasználását, vagy fizesse meg a piaci árat.
A kormány – annak érdekében, hogy a rezsicsökkentés fenntartható legyen – csak az átlag magyar háztartási fogyasztás mértékéig biztosítja a rezsicsökkentett árat, az a fölötti részt piaci áron számlázzák.
“Most nem fér bele, hogy mindenkinek korlátlanul rendelkezésre álljon a rezsicsökkentett ár. Augusztus 1-től csak a lakossági átlagfogyasztás mértékéig biztosítjuk az olcsóbb díjszabást”. Ennek sávhatára a villamosáram esetében 210 kilowatt, a földgáznál 144 köbméter havonta. Évente tehát a maximum 2523 kilowatt áram és 1729 köbméter gáz. A változás a háztartások háromnegyedét nem érinti.
Az átlagos fogyasztás mértéke fölött piaci árazás váltja fel a rezsicsökkentett árat. A gáz és az áram között nincs kompenzáció, sávhatárok vannak, amelyekig él a rezsicsökkentés.
Németh Szilárd további fontos részleteket ismertetett. Az energia-veszélyhelyzet két fő célja, hogy a rezsicsökkentés fenntartható legyen és télen is legyen energiája az országnak. Ennek egyik eszköze a rezsivédelmi alap, a másik pedig a mai döntés. Az átlagfogyasztó rezsivédelem mellett 7750 forintot fizet áramért havonta, ha nem lenne a kedvezményes ár, akkor 50 833 forint lenne a villanyszámla. Ugyanez a gáznál 15 833 forint, ha nem lenne rezsicsökkentés, akkor 131 441 forintba kerülne havonta. Éves időszakban tehát a villanynál 93 ezer forintba kerül az átlagos fogyasztás 610 ezer forint helyett, gáznál pedig 190 ezer az 1,577 millió forint helyett.
A spórolás így havonta a rezsicsökkentés mellett több mint 158 ezer forint, évente 1,9 millió forint. A rezsicsökkentés összesen a villany esetében 5,6 millió, a gáznál 3,5 millió fogyasztót érint. Minden fogyasztási hely számít.
A legalább háromgyermekes család esetében még plusz 600 köbméternyi, rezsicsökkentett többletfogyasztás jár. A kkv-k esetében a rezsicsökkentéshez való hozzáférés kapcsán a korábbi döntés marad érvényben. Európában továbbra is Magyarországon a legolcsóbb az áram és a gáz ára, a rezsicsökkentést továbbra is sikerként értékeli a kormány.
