2022-ben sorrendben kilencedszer választhatunk országgyűlési képviselőket, harmadik alkalommal a 2010 után hatályba lépő új választási törvény szerint. A kétharmados parlamenti többség a 2010–14 közötti ciklusban módosította a vonatkozó paragrafust, addig az 1989-es nemzeti kerekasztal-tárgyalásokon létrehozott rendszer volt érvényben.
A kettő között több alapvető különbség is fellelhető. Korábban a négyévenként megtartott országgyűlési választás során 386 képviselőt küldhettek a parlamentbe a választópolgárok, 176-an az egyéni körzetekben, míg 210-en a területi, illetve az országos listákról, listáról nyerhettek mandátumot.
A voksolás két fordulóból állt. Az első körben részvételi és eredményességi küszöb is volt, mind a területi listás, mind az egyéni körzetes választás során. Ráadásul a választás előtti napon a kampánycsend is mindig életbe lépett, amely egészen az urnák zárásáig tartott.
A 2014-es magyar parlamenti választások óta már csak 199 mandátumért folyik a verseny a pártok és az egyéni jelöltek között, 106 egyéni és 93 listás hely sorsáról dönthetünk. A korábbi 20 (19 megye és Budapest) területi lista helyett egy országos listára adhatjuk le szavazatainkat.
A választás 2022-ben egyfordulós, sem eredményességi, sem érvényességi küszöb nincs. A nyertes a legtöbb szavazatot elérő párt vagy egyéni jelölt. A korábban érvényben lévő kampánycsendet is eltörölték.
Választójoga minden olyan, a választás napjáig – tehát április 3-ig – 18. életévét betöltő magyar állampolgárnak van, akit valamilyen okból – például jogerős bírósági ítélettel – nem zártak ki a voksolásból.
Fontos tudni, hogy a választásra jogosultságnak nem feltétele az, hogy a választópolgár magyarországi bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezzen, a tartósan külföldön élő, illetve a határainkon túli magyar állampolgárok is leadhatják szavazataikat a külképviseleteken vagy levélszavazat formájában, azonban a lakcímmel nem rendelkezők egyéni választókerületi jelöltekre nem, csak az országos pártlistára voksolhatnak.
Magyarországon minden szavazókör azon a bizonyos vasárnapon, április 3-án reggel 6.00-kor nyit, míg az urnazárás időpontja 19.00.
Miután a szavazó személyazonosságát igazolta, és neve az adott szavazókör névjegyzékében szerepel, előbb aláírja azt, majd három szavazólapot kap a szavazatszámláló bizottságtól. Az egyiken a pártlistákra, a másikon az egyéni képviselőjelöltekre szavazhat.
Ezúttal lesz egy harmadik szavazólap is, amelyen a gyermekvédelmi népszavazás kérdéseire adhatunk választ.
A szavazat akkor érvényes, ha a választópolgár a lista, a jelölt neve vagy a népszavazáson feltett kérdés mellett található körben két egymást metsző vonallal egyértelműen jelezte szándékát. (Ha egy magyar állampolgár igazoltan egy Magyarországon hivatalosan bejegyzett nemzeti kisebbséghez tartozik, akkor egy negyedik szavazólapon a nemzetiségi önkormányzat listájára is leadhatja szavazatát. 2018-ban ezzel a voksolással a német nemzetiségi önkormányzat egy képviselőt juttatott a magyar országgyűlésbe.)
Ezt követően a szavazófülkében megtörténik a titkos szavazás, majd a szavazó elhelyezi voksait a lepecsételt szavazatgyűjtő urnában.
A szavazás befejezését követően kezdődik a voksok számlálása, a korábbi választások tapasztalatai alapján estefelé, előreláthatólag 22 órát követően érkezhetnek majd meg az első nem hivatalos részeredmények. A választás és a vele egy időben tartandó gyermekvédelmi népszavazás hivatalos végeredményét majd a külképviseleteken leadott voksok és a levélcsomagokban érkező szavazatok összeszámlálását, illetve a jogorvoslati kérelmek elbírálását követően hirdeti ki a Nemzeti Választási Bizottság.
Mivel nincs érvényességi, illetve eredményességi küszöb, az országgyűlési egyéni választókerületekben a mandátumot az a jelölt nyeri el, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapja.
Az 5%-os támogatottságot megszerző pártoknak van joguk országgyűlési frakciót alapítani, az az alatti eredményt elérő szervezeteknek viszont nincs.
Forrás: Országos Filmműhely, Magyar Nemzet
