Orbán Viktor miniszterelnök a szerdai kormányülés után jelentette be, hogy hat élelmiszer esetében az október közepén érvényes árakhoz kell visszatérni február 1-jétől. A mai Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter árult el további részleteket.
A döntést úgy indokolta, hogy mivel több termékcsoportnál is már 5 százalékra csökkentették az áfát, ezért sok lehetőség a további áfacsökkentéssel már nem volt az ármérséklésre, túl kicsi árcsökkentést értek volna el ezzel. Mivel pedig novembertől kezdett Magyarországra begyűrűzni az élelmiszerek inflációja, és decemberben ugrottak meg az árak, az első januári kormányülésen döntöttek, szerb mintára.
A már korábban ismert hat termék mellé még egy, a csirkefarhát is bekerült a miniszter bejelentése szerint, és több tekintetében is pontosítás történt, így most a
- kristálycukor,
- búzafinomliszt (BL55-ös őrlési típusú),
- finomított napraforgó-étolaj,
- sertéscomb (friss és fagyasztott),
- csirkemell és csirke far-hát (friss és fagyasztott – valószínűleg a csontos és filé a is, ez majd a rendeletből kiderül),
- 2,8 százalékos zsírtartalmú UHT tehéntej
tartozik a listába.
Újdonság, hogy nem egységes árszintet vezetnek be az országban, hanem minden üzletnek a saját, október közepén alkalmazott árazási szintjére kell visszatérnie. Ezt pedig az online pénztárgépek által szolgáltatott adatok alapján fogják ellenőrizni. Akkor is ezt az árat kell visszaállítani, ha akkor éppen akciós volt az adott termék.
Többszintű, szigorú, “visszatartó erejű” szankciórendszert tervezett a kormány, ennek része a pénzbírság és a működési engedéllyel kapcsolatos szankció is.
Azért is nem csak áfacsökkentést alkalmaztak az ármérséklésre, mert úgy csak az állam viselte volna a veszteséget, de a kormány “közös” teherviselést szeretne. Ezt azonban próbálták úgy kialakítani, hogy ne tegyen tönkre ágazatokat – ez utóbbival indokolta a miniszter azt is, hogy a kenyér miért nem került be a listába.
Bár ez is az alapvető élelmiszerek közé tartozik, ha (az egyik fajta) kenyér árát is maximálták volna, az nagyon súlyos nehézséget okozott volna a pékiparban – jegyezte meg.
Gulyás Gergely azt is leszögezte, hogy nem lesz kompenzáció az élelmiszerár-stop miatt. “Közös teherviselés van. A kiskereskedelmi profit körülbelül 140-150 milliárd forint. Ez az intézkedés bár jelentős hatással jár, biztos, hogy a 20 milliárd forintos hatást nem éri el” – mondta.
Figyelni fogják majd a trükközést is: azt, hogy ne kevesebb/más terméket tegyenek ki az árusok, vagy hogy a kieső profitot más termékekbe beépítsék. “A bankok is tudomásul vették, hogy egy nehéz időszakban részt kell vállalniuk abból, hogy a hiteltörlesztőket befagyasztjuk” – mondta.
A vonatkozó rendelet napokon belül jelenik meg a Magyar Közlönyben.
