Hogyan mulattak a hevesi emberek szilveszterkor két emberöltőnyi idővel ezelőtt? A vidám estet maguknak szervezték meg egyesületi keretek között. Szinte mindenki beletartozott valamelyik „civil szervezetbe” társadalmi helyzetétől, foglalkozásától függően. Rendszeresen tartottak szilveszteri bált a Brieger-kocsmában, a Gazdakörben és a Polgári Olvasókörben is – ír a régi óévbúcsúztatókról Gy. Gömöri Ilona muzeológus a Hevesi Históriák bejegyzéseiben.
1931-ben a Heves és Vidéke hetilap részletesen tudósított a rendezvényről. A mulatságon részt vettek a helyi közélet képviselői, sőt, a közönség szórakoztatásában is részt vállaltak.
A konferanszié szerepét Székely Miklós állatorvos töltötte be. Demény Dezső tanár kuplékat énekelt. Mezey Andor asztalosmester és más iparosok rövid tréfákat adtak elő, mai szóhasználattal sztendápoztak. Mindehhez Hevesi József kántor és nótaszerző zongorázott.
A színjátszó kör – akkori nevükön Műkedvelők Társasága – színdarabot adott elő, melyben szintén közismert hevesiek szerepeltek: Dr. Krausz Lajos, Pártos Manci, Székely Kató, Blumenthal René és még legalább húszan.
Kiemelkedő szerepe volt a helyi kultúrában az Iparos Ifjak Legényegyletének. 1931 szilveszterén a Próbaházasság c. vígjátékot mutatták be a Kultúrházban.
1939-ben a Kaszinóban (ma Polgármesteri Hivatal étkezdéje) rendeztek kartonbált.
Mit jelent a kartonbál elnevezés? A rendezők tekintettel voltak az általános szegénységre, hogy a hölgyeknek nem telik drága báli ruhákra. Így kartonbálnak nevezték az eseményt, arra utalva, hogy olcsó, karton anyagú ruha az elvárt öltözet. A fennmaradt meghívó szerint az ételt-italt cukrászda és büfé, a talpalávalót Rigó Feri és cigányzenekara szolgáltatta. A bál egyik fő attrakciója lehetett a malacsorsolás.
Heves katolikus lakosságának többsége az év utolsó napján részt vett a templomi hálaadáson, és csak azután kezdődhetett a mulatozás. A vallási előírásokat igyekeztek ezen a napon is betartani. Például 1937-ben, amikor Szilveszter napja éppen péntekre, böjt napjára esett, a plébános írásos engedélyt kért az egri érsektől az „abstinentia felfüggesztésére”.
A szilveszterezők a mindennapi súlyos gondokat (gazdasági válság, kezdődő világháború) próbálták feledtetni a könnyed hangvételű dalokkal, mint ahogyan a korabeli slágerben halljuk:
„Becsípve mentem haza,
úgy fél kilenckor hajnaltájt
És álmomban kilenc kis kacsa
dalolva ágyam mellé állt….
(Weygand Tibor. Egy kíváncsi kacsa..)
