Ha ma mondjuk Karikó Katalin Magyarországon járva eltöltene három hetet Hevesen, akkor az valószínűleg nem csak a hírportálunkon, de a világsajtóban is fontos hírnek számítana. Ehhez képest, amikor 1945 januárjában a kor leghíresebb magyar tudósa három hetet töltött Hevesen, arról egy sor sem jelent meg sehol. Persze sejthető, hogy az időponttal van a probléma, mivel ekkor a községben alig maradt polgári lakos, aki tudhatott volna erről. Szent-Györgyi Albert ugyanis a 2. Ukrán Front főhadiszállásának vendégeként tartózkodott a helységben és úgy tűnik, hogy ő maga sem tudta, hogy hova hozták. Próbáljunk utánanézni ennek a viszonylag ismeretlen esemény hátterének!
Szent-Györgyi demokrata meggyőződésű tudósként nem kedvelte sem a nácikat, sem a kommunistákat. Nobel-díja átvételekor náciellenes kijelentéseket tett, a téli háború idején pedig a kapott érmét felajánlotta a finneknek. Vagyis mindkét oldalon voltak rossz pontjai (az isztambuli különbéke-tapogatózások kiderülése után Hitler “Schweinehund”-ként emlegette, ami nem sok jót jelentett), de a németek a megszállás után már kézre akarták keríteni.
A szovjetek viszont nagyvonalúbbak lehettek, mivel az ellenállás tagjaként ismert, nemzetközi hírű tudós megmentését fontos feladatként kezelték. A Pesten bujkáló professzort január 18. táján “szabadították fel” a szovjet csapatok, visszaemlékezése szerint: “…egy orosz őrnagy jelent meg egy kis különítménnyel, bemutatkozott és elég jó angolsággal közölte, Malinovszkij marsall hadseregparancsnok küldte, hogy keressen meg és helyezzen biztonságba.”
A családját Szegedre szállították, őt és feleségét pedig Malinovszkij főhadiszállására vitték: “Egy szép házat adtak és egy tisztiszolgát mellém. Mindennap meglátogatott egy angolul kitűnően beszélő kapitány, hogy megkérdezze, van-e valamire szükségem. Nagyon, nagyon kedvesek voltak, mindennel elláttak. Én akkor nagyon rossz egészségi állapotban voltam, ők életre tápláltak.” Kedvező benyomásokat szerzett a szovjetekről: „A vendégszeretetnek és kedvességnek nem volt határa. Egy nap feleségem viccelni akart, és azt mondta, hiányzik neki a mozi. Még aznap beszereltek egy mozit a lakásunkba (Hevesen működött mozi a ‘20-as években is, szóval könnyen szerezhettek egyet) … Amíg a parancsnokságon laktam, nem kísérelték meg, hogy politikailag felhasználjanak.”
Az valószínű, hogy Szent-Györgyi a főhadiszálláson minden bizonnyal beszélgetett Malinovszkij marsallal tudományos kutatásairól és ígéretet kapott arra, hogy hamarosan Moszkvába utazhat. Január végétől február elejéig tartózkodott Hevesen, de emlékezéseiben sosem nevezi meg a helységet (az 1974-es tv-interjúban szereplő Enying biztosan téves), vagyis a szovjetek alighanem előle is titkolták a főhadiszállás helyszínét. A szakirodalom többször is említi ezt, de úgy tűnik, azt a tényt, hogy ez ‘44/45 telén Hevesen volt, csak ritkán veszik figyelembe. Végül 3-4 hét után ismét Szegedre utazhatott, ahol a Délmagyarországban nyilatkozott arról, hogy február 9-én érkezett meg, miután “Hosszú hetekig bujkáltam Budapesten, egészen az orosz csapatok bevonulásáig. Rejtekhelyemen ért az a rendkívül jóleső megtiszteltetés, hogy Malinovszki marsall küldöttsége felkutatott és tolmácsolta a marsall meghívását. Igy kerültem a főhadiszállásra igen megviselt egészségi állapotban. Egész mostanáig Malinovszki marsall vendége voltam és most, hogy rendbe jött az egészségem, hazalátogattam Szegedre.”
Az akció hátterében az állhatott, hogy a szovjetek számára jól jöhetett egy esetlegesen később “társutasként” felhasználható hírneves tudós (Kun Miklós szerint szovjet tudósok is javasolhatták biztonságba helyezését). A professzor rövidesen ismét Malinovszkijhoz fordult, kérve, hogy a magyar kultúra, művészet és tudomány Budapesten rekedt neves képviselőit mentse meg (nem kimondva, de érthetően a fővárost ekkoriban elfoglaló saját katonáitól). Szent-Györgyi ugyan részt kívánt venni az ország újjáépítésében, de hosszabb távon túlságosan nyugatbarát volt, aki nem maradhatott meg a sztálinista rendszerben: 1947-ben Amerikába távozott.
Nagyjából ez az, amit össze lehet gereblyézni erről a rövid, de érdekes epizódról, sajnos fontos részletek nélkül, mint például, hogy pontosan mikor tartózkodott a községben, és melyik házban szállásolták el a professzort. Egyszer talán valamelyik kutatónk Malinovszkij anyagaiban ráakad majd még további adatokra is.
Dr. Tősér Márton történész kutatómunkája során felhasznált irodalom:
Tasiné Csúcs Ildikó Mária: Szent-Györgyi Albert politikai és közéleti tevékenysége Magyarországon. Doktori értekezés, Eger, 2019.; Marton János – Pap Kornélia: Kihívások, küzdelmek, kalandok a tudományban és a társadalomban. Szent-Györgyi Albert Magyarországon, 2017.; Kun Miklós: Miért nem került Szent-Györgyi Albert 1945-ben Magyarország élére? Előadás a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hivatalos Youtube csatornáján: https://www.youtube.com/watch?v=R2SgWZQq6T8; Ungváry Krisztián: Távoli hazafi, Magyar Nemzet, 2016. június 25., 26-27.
