Korábban már olvashattak az 1939-es hevesi választásról, melynek eredményét a MÉP nagy megdöbbenéssel fogadta. Nem is telt el sok idő és petíciót adtak be Nyíreő Andor mandátuma ellen a közigazgatási bírósághoz. Végül a bíróság a kiskörei II. szavazókörben megejtett szavazás vizsgálatakor megállapította, hogy az egyik szavazófülkében nem biztosították a titkosságot. Az itt leadott szavazatok levonásával Nyíreő többsége elveszett, így a bíróság megsemmisítette a választás eredményét.
Ez a döntés azonban csak 1940 októberére született meg és addigra még történt egy és más a jelöltekkel. A megválasztott képviselő, Nyíreő Andor 1939 végén otthagyta a nyilas pártot. Indoklása szerint: “A nemzetiszocializmus nem rúghatja fel máról holnapra az eddigi rendszert… A magyar lélek individualista, ragaszkodik a szabadsághoz és belerögződött az ezeréves alkotmány tisztelete. A győzelemhez nem tiltott röpiratok… és utcai tüntetések szükségesek.” 1940 szeptemberében azonban visszatért, de az új választáson már nem kapott jelöltséget. Kassa István pedig, akinek érdekében a kormánypárt petícionálta a választást, 1940 októberében kilépett a MÉP-ből és csatlakozott Imrédy Béla új pártjához (Magyar Megújulás Pártja), és annak támogatásával, de pártonkívüliként indult. A MÉP új jelöltje, dr. Hunyadi Buzás Endre, egri vármegyei főjegyző lett.
A belügyminiszter október 27-ére írta ki az időközi választást és a hátralévő időben olyan intenzív kampány zajlott a hevesi választókerületben, amilyenre azóta sem igen akadt példa. Az Imrédy-féle csoport számára ez volt az első lehetőség, hogy megmérettesse magát, így az MMP egész vezérkara lejött a kerületbe: Imrédy, Jaross Andor, Rajniss Ferenc, stb. Imrédy elérte hogy a nyilasok nem indítottak saját jelöltet, hanem Kassa Istvánt támogatták.
A MÉP részéről ugyan nem jöttek ilyen fontos személyiségek a kerületbe, de Bárczay János, a párt országos alelnöke és több képviselő is eljött kampányolni az új jelölt mellett. A kormánypárt helyzetét javította az is, hogy a korábbi kisgazda jelölt, vitéz Szabó Sándor saját híveit is Hunyadi Buzás Endre támogatására szólította fel, mivel “Teleki Pál alkalmas arra, hogy keresztény és nemzeti alapon összefogást és egységet teremtsen.”
A kampány során az imrédysták “házról-házra” járva népszerűsítették jelöltjüket, valamint gyűléseket tartottak. Az ezeken felszólaló Jaross Andor arról beszélt, hogy az MMP a radikális jobboldali erők fegyelmezett és építésre kész egységéért harcol, melyet a kormány nem képes létrehozni. Imrédy szerint a kormány nem valósította meg programját, melyet ő is sajátjának vallott, kilépése főleg gazdasági kérdések miatt következett be (ide sorolta a zsidókérdés helytelen kezelését is). nem a hatalomról, annak megszerzéséről van szó, hanem egy régi, idejétmúlt rendszer felszámolásáról.
A MÉP kampánya sem maradt el az imrédystáké mögött: Hunyadi Buzás Endre Hevesen ezer fős hallgatóság előtt mondott beszédet, “titkáraik, képviselőik elárasztották a kerületet.” Propagandájuk fő elemei az eredményes országgyarapítás, a népi politika, és a béke voltak. A helyi sajtóban a következőképpen szólították meg a választókat: “Ti döntitek most el, hogy nemzetépítő, békés, egymást megértő és segítő magyarélet következzék-e, vagy pedig azok uralkodjanak a magyar nép felett, akiknek nyíltan bevallott egyetlen céljuk a hatalom elnyerése. Teleki Pál hív benneteket, hevesi magyar testvérek. A magyar nép bölcs atyja és vezetője hív minden választót. Jöjjetek, szavazzatok dr. Hunyadi Buzás Endrére. Ennek a politikának útja vezet a nagyobb, erősebb és boldogabb Magyarországhoz.”
A választás október 27-én zajlott le, az eredmények Hevesen: 2061 választójogosultból részt vett 1446 (70,16 %), érvényes szavazatok száma 1388 (96 %) az érvényteleneké 58 (4 %). Látható hogy az előző választáshoz képest a részvételi arány alacsonyabb lett, a választók valószínűleg úgy vélték, hogy az országos választásoktól eltérően nincs komoly tétje. Hevesen a kormánypárt 728 szavazatot szerzett (52,45 %), az MMP pedig 660-t (47,55 %).
Kassa István számára nyilasok támogatása bizonyosan nem hozta meg ugyanazt a szavazatmennyiséget, mint az előző évben Nyíreőnek. A nyilasok visszaesése országos jelenség volt: 1939-ben még széles paraszti tömegek adtak hitelt ígéreteiknek, azonban 1940-re földosztó terveik már nem voltak annyira hatásosak. Az elmúlt hónapokban nem is derült ki, hogy az NYKP csak a zsidó birtokok kisajátítását, vagy a radikális földreformot tekinti-e céljának. A hevesi kerületben nyilván ez is hozzájárult a nyilasok visszaeséséhez, a MÉP-nek pedig előnyt jelenthetett a második bécsi döntés utáni kedvező közhangulat és az, hogy az ország nem keveredett bele a háborúba.
A helyi sajtó értékelése szerint: “Az MMP-t a nyilasok támogatták, és nagyon bíztak az eredményben, hiszen azelőtt nyilas képviselő volt a kerületben… Azonban végül kiderült, hogy nincsenek mögöttük igazi tömegek, valamint, hogy a Teleki-kormány komoly, higgadt, erélyes szociális és országgyarapító politikája teljesen megegyezik a magyar nép felfogásával… a nép nyugalmat akar és nyugodtan akar dolgozni… “ Ezúttal a kormány megyei lapja is kedvező hangnemben szólt: “Csak Budapesten és néhány nagyobb városban van pár száz nyugtalankodó akarnok, akik új ideológiát akarnak az emberek fejébe csöpögtetni, de a nép nem veszíti el higgadtságát. Teleki Pál politikáját helyesnek tartják a választók… soha még ilyen erős népi politika nem folyt… ”
Az eredmény nem adott okot különösebb optimizmusra az MMP és az NYKP szorosabb kapcsolatát illetően a jövőben. Azt pedig senki sem tudta, hogy a következő hevesi választás már teljesen megváltozott környezetben zajlik majd le.
Felhasznált irodalom: Eger, Hevesvármegye, Hevesmegyei Hírlap, Új Hang, Heves és Vidéke, Nemzetőr, Ruszoly József: A választási bíráskodás Magyarországon 1848-1948. (1980), Lackó Miklós: Nyilasok, nemzetiszocialisták 1935-1944. (1966), Sipos Péter: Imrédy Béla és a magyar megújulás pártja. (1970)