2024. November 27. Virgil napja

Az 1940-es időközi választás Hevesen

0

Korábban már olvashattak az 1939-es hevesi választásról, melynek eredményét a MÉP nagy megdöbbenéssel fogadta.  Nem is telt el sok idő és petíciót adtak be Nyíreő Andor mandátuma ellen a közigazgatási bírósághoz. Végül a bíróság a kiskörei II. szavazókörben megejtett szavazás vizsgálatakor megállapította, hogy az egyik szavazófülkében nem biztosították a titkosságot. Az itt leadott szavazatok levonásával Nyíreő többsége elveszett, így a bíróság megsemmisítette a választás eredményét.

Ez a döntés azonban csak 1940 októberére született meg és addigra még történt egy és más a jelöltekkel. A megválasztott képviselő, Nyíreő Andor 1939 végén otthagyta a nyilas pártot.  Indoklása szerint: “A nemzetiszocializmus  nem rúghatja fel máról holnapra az eddigi rendszert… A magyar lélek individualista, ragaszkodik a szabadsághoz és belerögződött az ezeréves alkotmány tisztelete. A győzelemhez nem tiltott röpiratok… és utcai tüntetések szükségesek.” 1940 szeptemberében azonban visszatért, de az új választáson már nem kapott jelöltséget. Kassa István pedig, akinek érdekében a kormánypárt petícionálta a választást, 1940 októberében kilépett a MÉP-ből és csatlakozott Imrédy Béla új pártjához (Magyar Megújulás Pártja), és annak támogatásával, de pártonkívüliként indult. A MÉP új jelöltje, dr. Hunyadi Buzás Endre, egri vármegyei főjegyző lett.

A belügyminiszter október 27-ére írta ki az időközi választást és a hátralévő időben olyan intenzív kampány zajlott a hevesi választókerületben, amilyenre azóta sem igen akadt példa. Az Imrédy-féle csoport számára ez volt az első lehetőség, hogy megmérettesse magát,  így az MMP egész vezérkara lejött a kerületbe: Imrédy, Jaross Andor, Rajniss Ferenc, stb. Imrédy elérte hogy a nyilasok nem indítottak saját jelöltet, hanem Kassa Istvánt támogatták.

A MÉP részéről ugyan nem jöttek ilyen fontos személyiségek a kerületbe, de Bárczay János, a párt országos alelnöke és több képviselő is eljött kampányolni az új jelölt mellett.  A kormánypárt helyzetét javította az is, hogy a korábbi kisgazda jelölt, vitéz Szabó Sándor saját híveit is Hunyadi Buzás Endre támogatására szólította fel,  mivel “Teleki Pál alkalmas arra, hogy keresztény és nemzeti alapon összefogást és egységet teremtsen.”

A kampány során az imrédysták “házról-házra” járva népszerűsítették jelöltjüket, valamint gyűléseket tartottak. Az ezeken felszólaló Jaross Andor arról beszélt, hogy az MMP a radikális jobboldali erők fegyelmezett és építésre kész egységéért harcol, melyet a kormány nem képes létrehozni. Imrédy szerint a kormány nem valósította meg programját, melyet ő is sajátjának vallott, kilépése főleg gazdasági kérdések miatt következett be (ide sorolta a zsidókérdés helytelen kezelését is). nem a hatalomról, annak megszerzéséről van szó, hanem egy régi, idejétmúlt rendszer felszámolásáról.

A MÉP kampánya sem maradt el az imrédystáké mögött: Hunyadi Buzás Endre Hevesen ezer fős hallgatóság előtt mondott beszédet, “titkáraik, képviselőik elárasztották a kerületet.”  Propagandájuk fő elemei az eredményes országgyarapítás, a népi politika, és a béke voltak.  A helyi sajtóban a következőképpen szólították meg a választókat:  “Ti döntitek most el, hogy nemzetépítő, békés, egymást megértő és segítő magyarélet következzék-e, vagy pedig azok uralkodjanak a magyar nép felett, akiknek nyíltan bevallott egyetlen céljuk a hatalom elnyerése. Teleki Pál hív benneteket, hevesi magyar testvérek.  A magyar nép bölcs atyja és vezetője hív minden választót.  Jöjjetek, szavazzatok dr. Hunyadi Buzás Endrére.  Ennek a politikának útja vezet a nagyobb, erősebb és boldogabb Magyarországhoz.”

A választás október 27-én zajlott le, az eredmények Hevesen: 2061 választójogosultból részt vett 1446 (70,16 %), érvényes szavazatok száma 1388 (96 %) az érvényteleneké 58 (4 %). Látható hogy az előző választáshoz képest a részvételi arány alacsonyabb lett, a választók  valószínűleg úgy vélték,  hogy az országos választásoktól eltérően nincs komoly tétje.  Hevesen a kormánypárt 728 szavazatot szerzett (52,45 %),  az MMP pedig  660-t (47,55 %).

Kassa István számára nyilasok támogatása bizonyosan nem hozta meg ugyanazt a szavazatmennyiséget, mint az előző évben Nyíreőnek. A nyilasok visszaesése országos jelenség volt: 1939-ben még széles paraszti tömegek adtak hitelt ígéreteiknek, azonban 1940-re földosztó terveik már nem voltak annyira hatásosak.  Az elmúlt hónapokban nem is derült ki, hogy az NYKP csak a zsidó birtokok kisajátítását, vagy a radikális földreformot tekinti-e  céljának.  A hevesi kerületben nyilván ez is hozzájárult  a nyilasok visszaeséséhez,  a MÉP-nek pedig előnyt jelenthetett a második bécsi döntés utáni kedvező közhangulat és az, hogy az ország nem  keveredett bele a háborúba.

A helyi sajtó értékelése szerint: “Az MMP-t a nyilasok támogatták, és nagyon bíztak az eredményben, hiszen azelőtt nyilas képviselő volt a kerületben…  Azonban végül kiderült, hogy nincsenek mögöttük igazi tömegek, valamint, hogy a Teleki-kormány komoly, higgadt, erélyes szociális és országgyarapító politikája teljesen megegyezik a magyar nép felfogásával… a nép nyugalmat akar és nyugodtan akar dolgozni… “ Ezúttal  a kormány megyei lapja is kedvező hangnemben szólt: “Csak Budapesten és néhány nagyobb városban van pár száz nyugtalankodó akarnok, akik új ideológiát akarnak az emberek fejébe csöpögtetni, de a nép nem veszíti el higgadtságát. Teleki Pál politikáját helyesnek tartják a választók…  soha még ilyen erős népi politika nem folyt… ”

Az eredmény nem adott okot  különösebb optimizmusra az MMP és az NYKP szorosabb kapcsolatát illetően a jövőben. Azt pedig senki sem tudta, hogy a következő hevesi választás már teljesen megváltozott környezetben zajlik majd le. 

Felhasznált irodalom: Eger, Hevesvármegye,  Hevesmegyei Hírlap,  Új Hang, Heves és Vidéke,  Nemzetőr, Ruszoly József:  A választási bíráskodás Magyarországon 1848-1948. (1980),  Lackó Miklós:  Nyilasok, nemzetiszocialisták 1935-1944. (1966),  Sipos Péter: Imrédy Béla és a magyar megújulás pártja. (1970)

Hozzászólások lezárva.