Tragikus hirtelenséggel hunyt el egy szeretett és szerető férj, édesapa, Heves város volt címzetes főjegyzője, Szabó Sándor. Hatvanhét év adatott neki közöttünk, de ez idő alatt mindenki, aki ismerte, tisztelte és szerette – nem véletlenül. Munkáját becsületesen és lelkiismeretesen végezte, de magánemberként is előítéletektől mentesen, feltétlen bizalommal és őszinteséggel, végtelen türelemmel és jó szándékkal közelített mindenki felé. Családja, barátai, munkatársai és ismerősei október 22-én 11 órakor vettek végső búcsút Szabó Sándortól, városunk címzetes főjegyzőjétől a Gyöngyösi úti temetőben.
Szabó Sándor 1955. február 27-én született Egerben, szüleinek egyetlen gyermekeként. Iskoláit Füzesabonyban, Egerben, Veszprémben és Budapesten végezte, mindenhol kimagasló eredménnyel.
Szerető férj és apa volt, feleségével 45 éve ismerkedtek meg, 41 éve éltek házasságban. Házasságukat 1987. augusztus 9-én Gábor nevű gyermekük születése tette teljessé, akit mindenkinél jobban szeretett.
Köztiszteletnek örvendett a munkájában és a civil életben egyaránt. Pályakezdő korától nyugdíjba vonulásáig életét a köz szolgálatának szentelte. Először szülőhelyén Füzesabonyban tanácsigazgatási gyakornokként, majd Besenyőtelken pénzügyi ügyintézőként tevékenykedett. Ezt követően a Tarnazsadányi Községi Tanács munkatársa volt.
1980-ban került Hevesre és 35 éven keresztül dolgozott a városért, előbb csoport-, majd osztályvezetőként, 1996-ig aljegyzőként, azt követően 20 évig jegyzőként. Munkáját a város képviselő-testületének javaslatára 2004-ben címzetes főjegyzői címmel ismerték el. A cím elnyerésének egyik feltétele volt a Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjének támogató véleménye és a Jogászok Országos Szövetségének beleegyezése is. Ezek után döntött a Belügyminisztérium a főjegyzői cím odaítéléséről, melynek átadására Kecskeméten, a Köztisztviselők Napján került sor.
Szakmai pályafutását aljegyzőként fejezte be Novajon, szakértelmére, tapasztalatára, a nyugdíjkorhatár elérése után is számítottak.
Nyugdíjba vonulását követően családja mellett több időt tudott szentelni hobbijának is: a Jászberényi Galamb- és Kisállattenyésztők Egyesületének aktív tagja, alelnöke, szakosztály vezetője volt, országszerte kiállításokon vett részt. Élete utolsó napjaiban is társadalmi munkát végzett.
Halálával városunk egy köztiszteletben álló, meghatározó személyisége távozott, akire mindig tisztelettel és szívesen emlékeznek azok, akik ismerhették.
Jegyző úr, nyugodjon békében!
