Ismét szórakoztató színházi előadást varázsolt a Művelődési Központ színpadára a Déryné Program keretében fellépő társulat. Augusztus 22-én a hevesi publikum szeme láttára próbálta “A falu rossza” meghiúsítani volt kedvese menyegzőjét Tóth Ede legnépszerűbb művében. A Nemzeti Színház 1874. évi irodalmi pályázatán nyertes mű nem csupán az akkori, de a majd’ 150 évvel későbbi közönség viharos tetszését is kivívta.
Mészáros Tibor rendezése és Szvatek Péter díszlete látványban, a tehetséges, fiatal művészek pedig játékban nyújtottak rekeszizmot megmozgató, maradandó élményt az est folyamán, bemutatva, hogy szerelem, ármány, boroshordó, kés, pisztoly, zongora, ásó, kapa, nagyharang – a cél minden eszközt szentesít.
Bátki Tercsi és Feledi Lajos esküvőjétől volt hangos a falu. Hangos az ifjú pár – szerelmi évődéstől és civódástól, hangos az örömapa, hangos a násznép, hangos, aki örül… és az is, aki nem. Hiszen nem is olyan váratlanul, de mindenképpen hívatlanul megjelent a falu rossza, a méltán hírhedt Göndör Sándor, a menyasszony volt szerelme, kinek célja nem volt csekélyebb, minthogy meghiúsítsa az esküvőt. Nem is rossz ő igazán, csak módfelett csalódott, és ennek megfelelő mértékben – de leginkább mértéktelenül – részeg is. Ez a tünetegyüttes épp elég ahhoz, hogy kellőképpen kételkedni tudjon abban, hogy a lány mást is szerethet rajta kívül.
Így, vagy úgy, de mindenre fény derült. Arra is, hogy sikerült-e elbizonytalanítani a menyasszonyt esküvője napján, arra is, hogy az örömapa által felbérelt egyenes jellemű, de kétes erkölcsű Finum Rózsi végül elcsábítja-e Göndör Sándort, arra szintúgy, hogy Gonosz Pista – nincs mese, a név kötelez – hogyan kuszálja össze még jobban az eseményeke, és éppúgy arra is, hogy Boriska, ez az ártatlan, tiszta szívű leány miért védi mindig olyan erélyesen a falu rosszát?
A Déryné Program mottója: A kultúra mindenkié, nem csupán egy szűk elité. Missziójuk a minőségi színházi élmény eljuttatása azokra a területekre is, ahol a kultúrához való hozzáférés lehetősége korlátozott. Hisznek a kultúra össztársadalmi jelentőségében, hiszik, hogy a kultúra a fejlődés hajtóereje.
Fotó: Hevesi Hírportál/Jakab Tibor
